Szerhij Makohon, az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat vezérigazgatója felszólította pénteken az Európai Uniót, hogy állítsa le az Északi Áramlat-1 orosz gázvezetéket, de legalábbi jelentősen csökkentse a rajta áramló gáztranzitot.
Makohon a Facebookon azzal érvelt, hogy a Gazprom orosz állami gázvállalat durván megsértette a meglévő szerződések feltételeit, amikor felfüggesztette a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába. "Ez bizonyítja, hogy Oroszország nem megbízható beszállító" - szögezte le a vezérigazgató. A Gazprom a döntést korábban azzal indokolta, hogy az említett két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért.
Makohon hangsúlyozta, hogy az EU-ba irányuló gázexportnak gyorsan csökkennie kell, amihez csökkenteni kell az Északi Áramlat 1-en keresztüli tranzitot. "Az Északi Áramlat-1 gázvezeték már most is jelentősebb probléma nélkül leállítható, az európai fogyasztók számára az ukrán és lengyel gázszállító rendszer pedig átmenetileg el tudja szállítani a szükséges mennyiségeket" - fejtegette Makohon. Kiemelte: "már mindenki számára világos", hogy Oroszországból induló semmilyen új gázvezeték nem javítja az EU-országok energiabiztonságát, hanem épp ellenkezőleg, az Oroszországtól való függőséget növelik.
"Az egyetlen kiút a teljes embargó vagy az Oroszországi Föderációtól történő gázvásárlás jelentős csökkentése, valamint az alternatív gázszolgáltatók aktív keresése" - szögezte le. Hangsúlyozta, hogy vállalata teljes mértékben támogatja a kormány álláspontját az orosz energiaforrások teljes embargójával kapcsolatban.
Az Északi Áramlat-1 két csőpár, amely az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig juttatja el a gázt a Balti-tenger alatt. Az első csövet 2011-ben, a másodikat 2012-ben helyezték üzembe.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben Bujar Osmani, észak-macedón külügyminiszterrel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette: a nyilvános megszólalásokon túl semmi nem mutat arra, hogy Oroszország folytatni kívánja a béketárgyalásokat Ukrajnával.
"Ha Oroszország tárgyalásokat akarna, akkor nem indított volna támadó hadműveleteket, nem üldözné az ukrán civil önkénteseket Kelet- és Dél-Ukrajnában, nem próbálna orosz rubelt, orosz mobiltársaságok szolgáltatásait forgalomba hozni, orosz útleveleket osztogatni Ukrajnában. Nem blokkolná Ukrajna tengeri kikötőit, hogy megakadályozza az élelmiszerexportot" - fogalmazott a miniszter.
Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy Kijev többszöri kezdeményezése ellenére semmilyen jel nem mutat arra sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne tárgyalóasztalhoz ülni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.
Olekszandr Sztrjuk, a Luhanszk megyei Szeverodoneck katonai adminisztrációjának vezetője az ukrán Szabadság Rádió műsorában azt mondta, hogy a várost még nem zárták körbe az orosz erők, de külső kerületének kétharmada már orosz kézen van. Az ukrán légierő pedig közölte, hogy pénteken a dél-ukrajnai Herszon megye fölött egy ukrán MiG-29-es vadászgép lelőtt egy orosz Szu-35-ös harcászati vadászrepülőgépet.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az ukrán erők mostanáig 206 orosz repülőgépet, 170 helikoptert és 503 drónt semmisítettek meg, továbbá megközelítőleg 29 750 orosz katona vesztette életét Ukrajnában.
