Az ukránok elismerték, hogy az oroszok bevették Liszicsanszk városát

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. július 3.

Külpol

Egyes források szerint lehet, hogy már egyáltalán nincsenek ukrán erők a városban.

Az orosz hadsereg megvetette a lábát a Donyec-medencei Liszicsanszk városban - ismerték el vasárnap ukrán hivatalos források. Már az előző nap az ukrán elnök egyik tanácsadója elismerte, hogy elveszíthetik utolsó jelentős bástyájukat a stratégiai jelentőségű Luhanszk régióban.

Az ukrán vezérkar szerint az oroszok Liszicsanszk mellett Verhnyekamenka város elfoglalására koncentrálják erőiket. Egy másik jelentős bástya, Szeverodoneck már elesett. Szerhij Hajdaj luhanszki ukrán katonai kormányzó megerősítette, hogy Liszicsanszkban már megvetették a lábukat az oroszok. A dpa hírügynökség megjegyezte: nem világos, hogy ukrán egységek maradtak-e városban.

Az oroszbarát szakadárok már szombaton azt állították, hogy elfoglalták Liszicsanszkot.

Robbanások történtek az oroszországi Belgorod városban, amely az ukrán határ közelében van, és Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója azt állította, hogy meghalt három ember, további négy pedig megsebesült, köztük egy tízéves gyerek. Mintegy ötven ház megrongálódott - tette hozzá a TASZSZ hírügynökség szerint. A robbanások okát nem tudják, de vizsgálják.

Belgorod mellett más orosz városokat is - amelyek közel vannak az ukrán határhoz - ért már ukrán támadás a háborúban, például Kurszkot, Brjanszkot orosz tisztségviselők állítása szerint. Kijev ezekre a vádakra nem szokott reagálni, független forrásból pedig nem lehet ellenőrizni a valóságtartalmukat.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közölte szombaton, hogy az ukrán erők már legalább három napja próbálnak csapást mérni fehéroroszországi célpontok ellen rakétákkal, de Pancir elhárítórendszereik kivédték ezeket. Lukasenka egyúttal megfenyegette Kijevet, hogy azonnal válaszcsapást mérnek Ukrajnára, ha annak sikerülne kárt okoznia fehérorosz területen.

Az ukrajnai háborúban Fehéroroszország nem vesz részt, de az orosz hadsereg hátországának, felvonulási területének számít - jegyzik meg a nyugati hírügynökségek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.