Bírsággal fenyegetik a vendéget, hogy megegye, amit kiszedett

  • narancs.hu
  • 2022. július 2.

Külpol

Az ételpazarlás ellen küzdő svédasztalos rendszerű svájci étteremben elvileg 5 frankot fizet, akinek nagyobb volt a szeme, mint a szája.

Az ételpazarlás megelőzése érdekében sajátos szabályt hirdetett egy Svájcban működő étterem.

Az Aargau kantonban lévő Baden egyik svédasztalos rendszerben működtetett helye, a Casanova 5 frankot – kétezer forintot – fizettet azzal a vendéggel, aki nem eszi meg azt, amit kiszedett a tányérjára – írja a 24.hu a le News nyomán.

Az étterem vezetője, Sulman Ghauri azt nyilatkozta, az önkiszolgáló éttermekben rendszeresen előfordul, hogy az emberek többet pakolnak a tányérjukra, mint amennyit végül megesznek. Jellemző, hogy csak meg akarják kóstolni az ételt, mégis egy egész adagot szednek, és aztán a maradékot a kukába kotorják, ami pazarlás. 

Az étteremvezető hozzátette, senkit sem kényszerítenek a bírság kifizetésére, az 5 frankról szóló közleményüket inkább figyelemfelhívásnak szánták, de működik, és a megkérdezett vendégek kilencven százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyetért vele.

A leadkép forrása a Casanova étterem Facebook-oldala

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.