Bevezetik a négynapos munkahetet Belgiumban

  • narancs.hu
  • 2022. február 15.

Külpol

Ettől függetlenül a heti munkaidő ugyanenúgy 38 órás marad.

Munkaügyi reformokat fogadott el az Alex De Croo vezette belga, többpárti koalíciós kormány, amelynek részeként bevezették a négynapos munkahetet – szúrta ki a Hvg.hu az Euronewson. Mint írják, a döntések arra is kiterjedtek, hogy munkaidőn túl nem lehet munkaügyekkel zaklatni az embereket, így a dolgozók nyugodtan kikapcsolhatják telefonjaikat és nem kell e-mailekre válaszolniuk, nem kötelezheti őket erre a főnökük.

A lap emlékeztet: kezdetben a munkavállalók maguk dönthetnek az új munkarendről. Ha a négynapos munkahetet választják, hat hónapig lesz érvényes a döntésük, de eközben sem lesz kötelező minden héten öt helyett négy napot dolgozni. Ezután lehetőséget kapnak, hogy értékeljék a tapasztalataikat, és szabadon visszatérhetnek az ötnapos munkahétre, ha szeretnének. Az új szabályozás értelmében a jelenlegi, 38 órát lehet öt helyett négy nap alatt teljesíteni.

A cikk szerint a szabályozás egyik fő célja, hogy javuljon az emberek munkahelyi és magánéleti egyensúlya, valamint több időt tölthessenek a gyerekeikkel. A miniszterelnök szerint két nehéz év után ez egy innovatív gazdasági lépés, amely egy digitálisabb és fenntarthatóbb jövőt vetít elő.

A lap hozzáteszi: az intézkedés részeként a szerződéses munkavállalók (mint például az ételfutárok) jogait is bővítik, pontosítva, hogy ki minősül teljesállású munkavállalónak, valamint biztosítást nyújtva munkaköri balesetek esetére.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.