Biden Európába látogat

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. június 25.

Külpol

És részt vesz a G7 és a NATO csúcstalálkozóján.

Joe Biden amerikai elnök szombaton Európába érkezik, hogy részt vegyen a legfejlettebb országokat tömörítő G7-ek és a NATO csúcstalálkozóján.

A G7 vezetőinek találkozójára június 26-28-án kerül sor a dél-németországi Garmisch-Partenkirchen melletti Elmau kastélyban, a NATO-csúcsot június 28-30-án tartják Madridban. Mindkét esemény egyik kiemelt témája várhatóan az Ukrajna körüli helyzet lesz. A G7-ek vezetői arról is egyeztetnek, hogy miként lehet tovább fokozni a nyomást Oroszországra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindkét csúcstalálkozón felszólal videokapcsolaton keresztül.

Biden a tervek szerint kétoldalú megbeszélést folytat Olaf Scholz német kancellárral, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel és VI. Fülöp spanyol királlyal. Kijevi megálló nem szerepel az elnök tervei között. "Ezen az úton nem valószínű" – mondta Biden hétfőn újságíróknak, amikor megkérdezték, tervez-e Ukrajnába látogatni.

A csúcstalálkozó másik központi témája az energia lesz. Amerikai közlés szerint a felek megvitatják az orosz olaj- és gázfüggőség csökkentését, valamint az Oroszország energiaexportból származó nyereségének mérséklését célzó lépéseket. Washington szerint a G7 vezetői "maximális kárt akarnak okozni" az orosz hatóságoknak, és "minimalizálni akarják a negatív következményeket a világ többi részére".

Emellett a G7 vezetői megvitatják a világban emelkedő infláció elleni küzdelmet, a klíma- és egészségügyet, a gazdasági kérdésekben történő együttműködést.

Biden június 28-án érkezik Madridba. A NATO-csúcs résztvevői jóváhagyják a szövetség új stratégiai koncepcióját. Washington szerint Oroszország ebben a dokumentumban elsődleges fenyegetésként lesz megjelölve. A csúcs résztvevői várhatóan új kötelezettségvállalásokat jelentenek be a haderők európai telepítésével kapcsolatban a NATO védelmi és elrettentő képességeinek megerősítése érdekében.

A NATO-csúcstalálkozó másik témája Finnország és Svédország csatlakozása a szövetséghez. Helsinki és Stockholm májusban küldte el NATO-tagság iránti kérelmét, de Tayyip Erdogan török elnök akkor azt mondta, hogy Ankara addig nem támogatja két északi ország NATO-ba való felvételét, amíg nem pontosítják a terrorszervezetekkel, különösen a PKK-val szembeni magatartásukat. Az amerikai hatóságok viszont továbbra is bíznak abban, hogy Ankara enged és a szövetségen belül konszenzus születik.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.