Boszniai Szerb Köztársaság: Holló hollónak

  • Bárdos Ágnes
  • 1997. július 10.

Külpol

Lapzártakor egyedül a Banja Luka-i bakter volt még a helyén - ha azóta le nem mondatták; az elnök menesztette a belügyminisztert, feloszlatta a parlamentet és szeptember elsejére választásokat írt ki, a parlament ezt nem fogadta el, és az elnök megbuktatásán mesterkedik. A Nyugat Plavsicot támogatja, és nem tudni, mit lép a boszniai szerbek hadserege.

Lehet, hogy Biljana Plavsicnak, a boszniak szerbek állama, a Republika Srpska (RS) elnökének nem volt más választása, amikor úgy döntött, hogy meneszti belügyminiszterét, Dragan Kijacot, hadat üzenve evvel elődjének, a háborús bűnös Radovan Karadzicnak.

Vádak és viszontvádak

A volt belügyminiszter megvádolta az elnökasszonyt, hogy a háborús bűnös Karadzic letartóztatását (és a Hágában székelő, a háborús bűnösök felett ítélkező nemzetközi bíróság elé juttatását) készíti elő - és lehet, hogy nem járt messze az igazságtól. Bár a NATO cáfolja, hogy békefenntartói (SFOR) a két körözött háborús bűnös, Karadzic és Ratko Mladic tábornok elfogását tervezi, Robert Gelbard, Clinton elnök boszniai különmegbízottja "súlyos megtorlást" emlegetett, Madeleine Albright külügyi káder szerint pedig egy "lehetséges összehangolt akcióról" is eszmét cserélnek a NATO vezetői a madridi ülésen. Az USA mindenesetre igyekszik "elszigetelni" a háborús bűnös Karadzicot. A körözöttek elfogását célzó akció ellenzői Szomáliára hivatkoznak, nem szeretnének még egyszer olyan helyzetbe kerülni, hogy egy akció nyomán az egész lakosság ellenük fordul. Az SFOR biztonságáért aggódók szerint egy esetleges vadászat előtt át kéne csoportosítani a békefenntartókat. Tervek persze nagy számban készültek, nyilatkozta egy Pentagon-illetékes, de senki sem írta alá őket.

A boszniai szerb vezetés súlyos - egyesek szerint akár polgárháborúval is fenyegető - válsága akkor került ismét előtérbe, amikor Plavsic menesztette a belügyminisztert, mondván, akadályozta a nyomozást. A vizsgálat a RS területén folytatott üzemanyag- és cigarettacsempészet felderítése volt, a két érintett pedig a háborús bűnös Karadzic és Momcilo Krajisnik, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagja. Plavsic - mondta - persze tudta, hogy azok rabolnak és káoszt szítanak, de hónapokig tűrt és hallgatott, mert jó asszony, de eljött az ideje, hogy a "nép megtudja az igazságot". Nahát. Az azóta megjelent tudósítások szerint egy cigaretta-szállítmányon mintegy hatszázezer dollárt lehetett kaszálni, gyakorlatilag nem létező kockázat mellett: a konvojokat a boszniai szerb rendőrök kí-sérték - elvégre arrafelé tényleg lopnak, ők tudják a legjobban.

Menedék és oltalom

Plavsic azonnal magáénak tudhatta a Nyugat - elsősorban az USA - támogatását: a háborús bűnös Karadzic forgalomból való kivonása számukra, úgy tűnik, minden pénzt megérne. És ezt szó szerint kell érteni: a RS-nek szüksége lenne a Bosznia újjáépítésére szánt pénzre, de az mindaddig nem érkezik meg, amíg a valódi hatalom a háborús bűnös Karadzic kezében van - hiába Plavsic a RS választott első embere.

A virágzó csempészetet leszámítva a RS egy csődtömeg, nem más: a munkanélküliség óriási, a gazdaság összeomlott, az egyetlen vigasz, hogy gyakorlatilag csak szerbek lakják.

Lehet, hogy Plavsic - miután felismertették vele az összefüggéseket - nem tehetett mást: a keményvonalas nacionalista, Zeljko Raznatovic Arkan szabadcsapat-vezér puszipajtása, a többnemzetiségű Boszniát tagadó boszorkány támadást intézett az állam alapítója, a nemzet őrült atyja ellen.

A visszavonulásra csak Banja Luka, a RS legnagyobb városa volt alkalmas. Ott elég régóta gyűlölik a paléi bandát ahhoz, hogy az idős biológiaprofesszor pártjára álljanak: egy gyors közvélemény-kutatás szerint a polgárok kilencven százaléka támogatja az elnökasszonyt. A Bosznia-Hercegovina negyvenkilenc százalékát kitevő RS már régóta erősen megosztott: az északi területek - Banja Luka város vonzáskörzete - és a keleti végek (ahol a legvéresebb etnikai tisztogatásokat végezték el a szerbek) viszonya feszült. Banja Luka már több ízben volt katonai zendülések színhelye, az őrült költő és hadvezér - Karadzicról van szó - hiába bízna a díszpolgárrá avatásban. A katonák a háborús nyerészkedők ellen lázadtak: Plavsic pedig most ugyanazt a platformot képviseli, ki nem szeretné hát.

Intézkedések és erőpróba

Belgrádi jelentések alapján ítélve a háborús bűnös Karadzic is a kezdetektől komolyan veszi az erőpróbát: különleges rendőri alakulatának egy részét (állítólag mintegy hatvan főt) Banja Lukába küldte, de Plavsic akkor már az SFOR brit alakulatainak védelmét élvezte. És nagyjából ennyi fegyveres van, akikben bízhat.

Plavsic tudja, hogy Belgrádból, Slobodan Milosevic szerbiai elnöktől nem számíthat segítségre: a napokban a belgrádi repülőtéren a rendőrök egy ideig feltartóztatták, a hatalom közeléből pedig sejteni engedték, hogy a nő futóbolond. Nem mintha azon sok múlna.

A Karadzic-párti parlamentet mindenesetre feloszlatta (az új választásokat szeptember elsejére írta ki), amit persze az nem ismert el, és, miután kétharmados többség hiányában meneszteni nem tudta az elnökasszonyt, egy alkotmányos trükkel - amit jobb helyeken puccsnak neveznek - egy védelmi tanácsot bíz meg az ország irányításával.

Lapzártakor úgy tűnik, Biljana Plavsicnak Banja Luka és vidéke támogatásával kell túlélnie a válságot: vasárnapi - meg nem erősített - belgrádi jelentések szerint az eddig valamelyest támaszának számító boszniai szerb hadsereg (VRS) vezetői megvonták tőle a támogatásukat.

-makai -

Érdek védelem

Hétfői hírügynökségi jelentés szerint Mate Boban, a boszniai horvátok vezetője ötvenhét éves korában, agyvérzés következtében elhunyt. A hírt a mostari kórház illetékeseire hivatkozva közölték.

Boban és tettestársai arról álmodtak, hogy az általuk kikiáltott - és a boszniai muzulmánokkal hadban álló - Herceg-Bosna Horvát Közösség elnyeri függetlenségét, és Horvátországhoz csatlakozhat. Ez a cél szentesített minden eszközt, a muzulmánok kitelepítését, koncentrációs táborba zárását, a tömeges kivégzéseket. Munkásságának legnagyobb eredménye a még mindig megosztott és megbékíthetetlennek tűnő Mostar. A bosnyák-horvát föderáció létrehozásakor távoznia kellett tisztségéből - a boszniai horvátok által hősként ünnepelve -, de a hágai gyorsra nem kapott jegyet: Franjo Tudjman horvát elnök és Gojko Susak hadügyminiszter védelmezték. Önös érdekből, vélik sokan.

Egy nagyon cinikus ember Mate Boban halálhíre hallatakor azt mondta: "ma már fel van lobogózva a pokol."

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.