Boszniai Szerb Köztársaság: Holló hollónak

  • Bárdos Ágnes
  • 1997. július 10.

Külpol

Lapzártakor egyedül a Banja Luka-i bakter volt még a helyén - ha azóta le nem mondatták; az elnök menesztette a belügyminisztert, feloszlatta a parlamentet és szeptember elsejére választásokat írt ki, a parlament ezt nem fogadta el, és az elnök megbuktatásán mesterkedik. A Nyugat Plavsicot támogatja, és nem tudni, mit lép a boszniai szerbek hadserege.

Lehet, hogy Biljana Plavsicnak, a boszniak szerbek állama, a Republika Srpska (RS) elnökének nem volt más választása, amikor úgy döntött, hogy meneszti belügyminiszterét, Dragan Kijacot, hadat üzenve evvel elődjének, a háborús bűnös Radovan Karadzicnak.

Vádak és viszontvádak

A volt belügyminiszter megvádolta az elnökasszonyt, hogy a háborús bűnös Karadzic letartóztatását (és a Hágában székelő, a háborús bűnösök felett ítélkező nemzetközi bíróság elé juttatását) készíti elő - és lehet, hogy nem járt messze az igazságtól. Bár a NATO cáfolja, hogy békefenntartói (SFOR) a két körözött háborús bűnös, Karadzic és Ratko Mladic tábornok elfogását tervezi, Robert Gelbard, Clinton elnök boszniai különmegbízottja "súlyos megtorlást" emlegetett, Madeleine Albright külügyi káder szerint pedig egy "lehetséges összehangolt akcióról" is eszmét cserélnek a NATO vezetői a madridi ülésen. Az USA mindenesetre igyekszik "elszigetelni" a háborús bűnös Karadzicot. A körözöttek elfogását célzó akció ellenzői Szomáliára hivatkoznak, nem szeretnének még egyszer olyan helyzetbe kerülni, hogy egy akció nyomán az egész lakosság ellenük fordul. Az SFOR biztonságáért aggódók szerint egy esetleges vadászat előtt át kéne csoportosítani a békefenntartókat. Tervek persze nagy számban készültek, nyilatkozta egy Pentagon-illetékes, de senki sem írta alá őket.

A boszniai szerb vezetés súlyos - egyesek szerint akár polgárháborúval is fenyegető - válsága akkor került ismét előtérbe, amikor Plavsic menesztette a belügyminisztert, mondván, akadályozta a nyomozást. A vizsgálat a RS területén folytatott üzemanyag- és cigarettacsempészet felderítése volt, a két érintett pedig a háborús bűnös Karadzic és Momcilo Krajisnik, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagja. Plavsic - mondta - persze tudta, hogy azok rabolnak és káoszt szítanak, de hónapokig tűrt és hallgatott, mert jó asszony, de eljött az ideje, hogy a "nép megtudja az igazságot". Nahát. Az azóta megjelent tudósítások szerint egy cigaretta-szállítmányon mintegy hatszázezer dollárt lehetett kaszálni, gyakorlatilag nem létező kockázat mellett: a konvojokat a boszniai szerb rendőrök kí-sérték - elvégre arrafelé tényleg lopnak, ők tudják a legjobban.

Menedék és oltalom

Plavsic azonnal magáénak tudhatta a Nyugat - elsősorban az USA - támogatását: a háborús bűnös Karadzic forgalomból való kivonása számukra, úgy tűnik, minden pénzt megérne. És ezt szó szerint kell érteni: a RS-nek szüksége lenne a Bosznia újjáépítésére szánt pénzre, de az mindaddig nem érkezik meg, amíg a valódi hatalom a háborús bűnös Karadzic kezében van - hiába Plavsic a RS választott első embere.

A virágzó csempészetet leszámítva a RS egy csődtömeg, nem más: a munkanélküliség óriási, a gazdaság összeomlott, az egyetlen vigasz, hogy gyakorlatilag csak szerbek lakják.

Lehet, hogy Plavsic - miután felismertették vele az összefüggéseket - nem tehetett mást: a keményvonalas nacionalista, Zeljko Raznatovic Arkan szabadcsapat-vezér puszipajtása, a többnemzetiségű Boszniát tagadó boszorkány támadást intézett az állam alapítója, a nemzet őrült atyja ellen.

A visszavonulásra csak Banja Luka, a RS legnagyobb városa volt alkalmas. Ott elég régóta gyűlölik a paléi bandát ahhoz, hogy az idős biológiaprofesszor pártjára álljanak: egy gyors közvélemény-kutatás szerint a polgárok kilencven százaléka támogatja az elnökasszonyt. A Bosznia-Hercegovina negyvenkilenc százalékát kitevő RS már régóta erősen megosztott: az északi területek - Banja Luka város vonzáskörzete - és a keleti végek (ahol a legvéresebb etnikai tisztogatásokat végezték el a szerbek) viszonya feszült. Banja Luka már több ízben volt katonai zendülések színhelye, az őrült költő és hadvezér - Karadzicról van szó - hiába bízna a díszpolgárrá avatásban. A katonák a háborús nyerészkedők ellen lázadtak: Plavsic pedig most ugyanazt a platformot képviseli, ki nem szeretné hát.

Intézkedések és erőpróba

Belgrádi jelentések alapján ítélve a háborús bűnös Karadzic is a kezdetektől komolyan veszi az erőpróbát: különleges rendőri alakulatának egy részét (állítólag mintegy hatvan főt) Banja Lukába küldte, de Plavsic akkor már az SFOR brit alakulatainak védelmét élvezte. És nagyjából ennyi fegyveres van, akikben bízhat.

Plavsic tudja, hogy Belgrádból, Slobodan Milosevic szerbiai elnöktől nem számíthat segítségre: a napokban a belgrádi repülőtéren a rendőrök egy ideig feltartóztatták, a hatalom közeléből pedig sejteni engedték, hogy a nő futóbolond. Nem mintha azon sok múlna.

A Karadzic-párti parlamentet mindenesetre feloszlatta (az új választásokat szeptember elsejére írta ki), amit persze az nem ismert el, és, miután kétharmados többség hiányában meneszteni nem tudta az elnökasszonyt, egy alkotmányos trükkel - amit jobb helyeken puccsnak neveznek - egy védelmi tanácsot bíz meg az ország irányításával.

Lapzártakor úgy tűnik, Biljana Plavsicnak Banja Luka és vidéke támogatásával kell túlélnie a válságot: vasárnapi - meg nem erősített - belgrádi jelentések szerint az eddig valamelyest támaszának számító boszniai szerb hadsereg (VRS) vezetői megvonták tőle a támogatásukat.

-makai -

Érdek védelem

Hétfői hírügynökségi jelentés szerint Mate Boban, a boszniai horvátok vezetője ötvenhét éves korában, agyvérzés következtében elhunyt. A hírt a mostari kórház illetékeseire hivatkozva közölték.

Boban és tettestársai arról álmodtak, hogy az általuk kikiáltott - és a boszniai muzulmánokkal hadban álló - Herceg-Bosna Horvát Közösség elnyeri függetlenségét, és Horvátországhoz csatlakozhat. Ez a cél szentesített minden eszközt, a muzulmánok kitelepítését, koncentrációs táborba zárását, a tömeges kivégzéseket. Munkásságának legnagyobb eredménye a még mindig megosztott és megbékíthetetlennek tűnő Mostar. A bosnyák-horvát föderáció létrehozásakor távoznia kellett tisztségéből - a boszniai horvátok által hősként ünnepelve -, de a hágai gyorsra nem kapott jegyet: Franjo Tudjman horvát elnök és Gojko Susak hadügyminiszter védelmezték. Önös érdekből, vélik sokan.

Egy nagyon cinikus ember Mate Boban halálhíre hallatakor azt mondta: "ma már fel van lobogózva a pokol."

Figyelmébe ajánljuk