Brüsszelben szinte mindent megrongáltak, ami a belga gyarmati múltra utal

  • narancs.hu
  • 2020. június 12.

Külpol

És több belga politikus úgy gondolja, az országnak bocsánatot kell kérnie Kongótól.

Korábbi belga királyok szobrait rongálták meg péntekre virradóra Brüsszelben. Belga politikai pártok az ország bocsánatkérését sürgetik Kongótól a gyarmatosítás során okozott szenvedésért. A főváros egyik kerületének polgármestere a belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó, II. Lipótról elnevezett körút átnevezését szorgalmazza.

A Le Soir című belga napilap arról számolt be pénteken, hogy álarcot viselő ismeretlen elkövetők a belga gyarmati múltra utaló utcanévtáblákat mázoltak össze a fővárosban. Brüsszel egyik elővárosában, Auderghemben ledöntötték II. Lipót szobrát, valamint vörös festékkel öntötték le az 1993-ig uralkodott I. Baldvin király mellszobrát Brüsszel belvárosában, a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház előtti parkban.

A főváros Molenbeek nevű negyedének polgármestere pedig lakossági konzultációt sürget azzal a céllal, hogy átnevezzék a kerületen átvezető, több városrészt is érintő, II. Lipótról elnevezett körutat. Véleménye szerint a kezdeményezés időszerű, ugyanis a Kongó gyarmati időszakában gyökerező rasszizmus jogos érzelmeket kavar. Azt mondta, hogy a körút nevének megváltoztatására irányuló törekvés támogatásával hozzá kíván járulni a hátrányos megkülönböztetés felszámolásához.

A jobbközép Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V) párt, valamint a flamand szocialista párt (SP.A) elnökei szerint Belgiumnak bocsánatot kell kérnie Kongótól a gyarmatosítás során okozott károkért és szenvedésért.

Az SP.A elnöke, Conner Rousseau azt hangoztatta, Belgiumnak mindenképpen bocsánatot kell kérnie Kongótól, de még fontosabb, hogy az ország végre konkrét intézkedéseket hozzon a rasszizmus és a diszkrimináció ellen. Joachim Coens, a CD&V elnöke szerint Kongó függetlenné válásának július 1-jén esedékes 60. évfordulója jó alkalom a belga kormány számára, hogy elismerje a gyarmati múlt problémáit. Úgy vélte, hogy Fülöp belga király a legmegfelelőbb személy arra, hogy erről beszéljen, noha a király hivatalos megszólalásaihoz is a kormány jóváhagyására van szükség.

A The Brussels Times című, belga hírportál Lóránt hercegnek, a jelenlegi belga uralkodó, Fülöp öccsének a nyilatkozatát idézte. A herceg arról beszélt, hogy II. Lipót nem árthatott a kongóiaknak, hiszen sosem járt az országban. Noha sokan dolgoztak az egykori királynak Belgiumban és a kongói területeken is, akikkel szemben visszaéléseket követek el, az nem jelenti, hogy II. Lipót kegyetlen lett volna - vélte.

A herceg kiemelte, hivatalos látogatásai során bármelyik afrikai ország vezetőjével is találkozott, minden alkalommal bocsánatot kért mindazért, amit az európaiak az afrikaiak ellen elkövetek.

Az elmúlt hetekben és hónapokban több, II. Lipótot ábrázoló köztéri alkotást is megrongáltak belgiumi városokban. Közöttük van az általa alapított tervureni Afrika-múzeum kertjében álló szobor vagy az észak-belgiumi Antwerpen Ekeren városrészében álló szobor, amelyet felgyújtottak, miután vörös festékkel lelocsolták. Ezt az alkotást kedden restaurálásra elszállították. A korábbi uralkodó Gentben található mellszobrát szintén vörös festékkel öntötték le, és ráírták, hogy "Nem kapok levegőt", az afroamerikai George Floyd rendőri erőszak nyomán Minneapolisban május végén bekövetkezett halálára utalva.

Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót személyes birodalmat épített ki Közép-Afrikában, a Kongó folyó vidékén. A terület Kongó Szabadállam néven 1885-től két évtizedig személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a bennszülöttekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Fennhatósága alatt a becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A terület 1960. július 1-jén nyerte el függetlenségét.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.