Zárultak a szavazóhelyiségek a törökországi választásokon

  • narancs.hu
  • 2023. május 14.

Külpol

Helyi idő szerint délután ötkor zárultak a szavazóhelyiségek Törökországban, ahol sorsdöntő választásokat tartottak. A BBC szerint a szavazatok 9,1 százalékos megszámlálása után a Törökországot több mint 20 éve vezető Recep Tayyip Erdoğan vezet fő riválisával szemben.

Az elnökválasztáson 50 százalékot kell szerezni az első körös győzelemhez, máskülönben két héttel később második fordulóban dőlne el az elnökség sorsa. A parlamenti választási eredmények mindenképpen most dőlnek el – írja a Telex. A hírportál újságírói Isztambulból és Ankarából tudósítanak.

Közben a Magyar Hang a BBC-t idézve arról ír, hogy

a szavazatok 9,1 százalékos megszámlálását követően a Törökországot több mint 20 éve vezető Recep Tayyip Erdogan vezet fő riválisával szemben a török elnökválasztás első fordulója után.

A BBC percről percre tudósítása szerint Erdogan az eddig megszámolt szavazatok 59,47 százalékával bír, míg a hat ellenzéki párt által indított fő riválisa, Kemal Kilicdaroglu a szavazatok 34,79 százalékát kapta.

A Magyar Hang azt írja, hogy a török választási iroda feloldotta azt a tilalmat, hogy a szavazatszámlálásról csak az urnazárást követően lehet elkezdeni kiadni az adatokat. Így miközben a voksolás még tart, már lehet tudni, hogy állnak a jelöltek.

A kampány elején a közvélemény-kutatók az ellenzéki pártok többsége által támogatott Kemal Kılıçdaroğlu jelentős előnyét mérték, akkor úgy tűnt, hogy az ellenzéki jelölt az első körben behúzhatja a választást. Áprilisra azonban Erdoğan ledolgozott a lemaradásából, akkor szorosnak látszott a várható eredmény.

A választási kampány finisében a közvélemény-kutatások többsége megint Kılıçdaroğlu nagy előnyét mutatta, több szerint már az első körben is nyerhet, de olyan felmérések is voltak, amelyek Erdoğan győzelmét vetítették előre. Az is kérdés volt, hogy a két kisebb jelölt, köztük a négy nappal a választások előtt visszalépett Muharrem İnce egykori baloldali politikus szavazói hogyan döntenek.

A Telex tudósítói Isztambulban interjúztak Can Selcuki török közvélemény-kutatóval, ő úgy vélte, az adatok alapján vagy Kılıçdaroğlu nyer az első fordulóban, vagy senki, Erdoğannak egy esetleges második fordulóban lehet esélye.

Az egyik legmeghatározóbb tényező a választások előtt a gazdasági helyzet volt.  A küzdelem szoros, mindkét oldal aktív támogatói biztosak a győzelmükben.  A törökországi választásokról itt és itt írtunk.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.