Szakértők által készített hatvanoldalas vitairattal állítottak be a francia és a német kormány képviselői az EU Általános Ügyek Tanácsának ülésére kedden. A szövegben arról van szó, milyen menetrend szerint lehetne átalakítani és bővíteni az Európai Uniót, és megtalálni az eszközt a joguralommal hadilábon álló tagállamok kizárásához – írja a Válasz Online.
A cikk szerint az Európai Unió érdeke, hogy bővüljön, és hogy a balkáni országok, valamint az egykori szovjet tagköztársaságok inkább az EU-hoz közeledjenek, mint Oroszországhoz vagy Kínához. Ám az EU jelenlegi döntéshozatali rendszereiről kiderült, hogy nehézkesen működnek, főleg a központosított nagyhatalmakéhoz képest, és meglehet, hogy ha még 8-10 tagállam csatlakozik, a közös döntések még körülményesebben születnek meg.
Arra is kitér a vitairat, hogy a szövetségnek olyan államok is a tagjai lettek, amelyek gyengítik demokratikus intézményeiket, és ha most jelentkeznének, már nem is lehetnének az EU tagjai, de ugyanúgy vétójoggal rendelkeznek, mint a többi állam.
„A jogsértések egy bizonyos szintje és ideje után nem maradhat egy ország az EU tagja”
– ilyen javaslat is szerepel a szövegben, és olyan is, hogy el kell venni a támogatást azoktól az országoktól, ahol nincs joguralom, és a hetes cikkely szerinti eljárást a jelenleginél komolyabb büntetési rendszerré kellene alakítani.
A példaként említett Lengyelország és Magyarország ellen hat, illetve öt éve folyik eljárás. Ezek végül elvileg azzal is járhatnak, hogy a két ország szavazati jogát megvonják, de a mostani szabályok alapján aligha jutnak el idáig. A vitairat szerint egy ilyen döntés meghozatalához elég lenne a tagállamok négyötödének szavazata.
A vitairat készítői többek között megszüntetnék a vétójogot a Tanácsban, bevezetve a többségi szavazást, javasolják, hogy az Európai Parlament ne nőjön, akárhány ország válik is taggá, legfeljebb 751 képviselőből álljon.
A javaslat különböző tagsági szinteket ajánl, így belső kört is, amelynek az eurozónához és a schengeni övezethez egyaránt tartozó államok lennének a tagjai – így például Szlovákia igen, Magyarország nem. Emellett lennének sima EU-tagok, társult tagok – benne például Svájc, Norvégia és a nemrég kilépett Egyesült Királyság –, és létezne Európai Politikai Közösség az Unió környezetében lévő, de a tagságtól távol álló országok számára.
A tudósítás szerint ezt a vitairatot az Általános Ügyek Tanácsában, a tagállamok EU-ügyekért felelős minisztereinek, államtitkárainak, így a magyar Bóka Jánosnak a jelenlétében a német és francia előterjesztők azzal vezették fel, hogy ami benne van, azt a német és a francia kormány sem tekinti saját álláspontjának. A szöveget meg fogják beszélni a tagállami elnökök és miniszterelnökök október eleji csúcstalálkozóján is.
Bóka János kedden azt mondta a javaslatcsomagról, hogy ha az EU 35 vagy 37 taggal szeretne működni, a mostani döntéshozatali rendszer arra tényleg nem lesz alkalmas, de ez ügyben nincsenek még konkrét javaslatok.
A Válasz Online szerint ez azt jelenti, a magyar kormány legföljebb ötletelésnek tekinti a németek és franciák által behozott vitairatot.
