Csaknem 3 millió ukrajnai állampolgár kért védelmet az Európai Unióban

  • narancs.hu
  • 2022. június 1.

Külpol

Jelentősen megnövekedett az orosz állampolgárok menedékkérelmeinek száma is.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának február 24-i kezdete óta rekordszámú, csaknem 3 millió ukrajnai menekült kért ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unió valamelyik tagországában - közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) szerdán.

A máltai központú uniós ügynökség jelentésében közölte: a február 24-én kezdődött orosz invázió kezdetét követően a megtámadott ország állampolgárai az elmúlt évek adataihoz képest márciusban nyújtották be a legtöbb, körülbelül 83 ezer menedékkérelmet.

A nemzetközi védelem biztosítására benyújtott kérelmek száma meghaladta a 2015-2016-os menekültválság kiugró adatait is.

Megjegyezték: az Európai Unió tagországaiban februárban regisztrált összes, mintegy 22 ezer menekültstátusz iránti kérelem legtöbbjét szintén ukrajnai állampolgárok nyújtották be. Számuk február 24. után körülbelül harmincszorosára ugrott a háború kezdete előtti adatokhoz képest.

Az uniós ügynökség emlékeztetett, az ideiglenes védelemről szóló irányelvnek az ukrajnai háborút követő ideiglenes módosítása értelmében az Ukrajnából menekülők menekültügyi eljárás nélkül kérhetik regisztrációjukat ideiglenes uniós védelemre. Az ilyen regisztrációk száma szintén márciusban tetőzött, 1,6 millió benyújtott kérelemmel. Míg ezt követően a regisztrációk üteme folyamatosan lassult, május negyedik hetében még mindig legalább 50 ezer ukrajnai állampolgárt vettek nyilvántartásba a tagállami hatóságok.

A jelentésből kiderült az is, hogy a háborút követen jelentősen növekedett az orosz állampolgárok menedékkérelmeinek száma is.

Az ukrajnai háború kitörését megelőzően, februárban benyújtott 1400 kérelemhez képest megmegkettőződött, és 2018 óta a legmagasabb szintre emelkedett az orosz menedékkérők száma.

Szintén növekedett a fehérorosz, az azeri, a tádzsik, az üzbég és a türkmén állampolgárok regisztrációja, azonban - mint írták - nem világos, hogy ezek a kérelmezők Ukrajnában tartózkodtak-e a háború kezdetekor. Az orosz, illetve a volt szovjet tagköztársaságok állampolgárai mellett számos afrikai ország, nevezetesen Nigéria, Szomália, Egyiptom, Marokkó, Tunézia és Mali esetében is jelentősen nőtt a kérelmek száma - tették hozzá.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.