Cyber hírek

  • 2004. március 4.

Külpol

n Két üstökös jön tavasszal Április végétől május végéig két, szabad szemmel látható üstökös tűnik fel az égbolton - adta hírül az Index. Egyszerre mindkettőt csak a déli féltekéről lehet majd látni.
Magyarországról nézve május folyamán az egyik a nappali fényben láthatatlan lesz. A Naprendszert átszelő útján a C/2001 Q4 NEAT és a C/2002 T7 LINEAR üstökös mintegy 40 millió kilométerre közelíti meg a Földet. Ez a Nap-Föld távolság kevesebb mint harmada. Mindkét üstökös a Naptól másfél fényévnyire elhelyezkedő úgynevezett Oort-felhőből származik. A csillagászok szerint ez az első alkalom, hogy betévedtek a belső Naprendszerbe.

n Megint egy járvány A vírusvédelemmel foglalkozó finn F-Secure cég a legmagasabb szintű riasztást adta ki egy új, rekordgyorsasággal terjedő e-mail féreg miatt. A Moodown vagy Somefool néven is ismert kártevő új, Netsky.D változata 2004. március 1-jén, délelőtt bukkant fel az interneten, írta a Vírushíradó. Az új féreg, amely a korábban közepesen elterjedt Netsky kártevőcsalád csak levélben terjedő, de bonyolultabb felépítésű és veszélyes variánsa, e-mailekhez csatolt .zip vagy más kiterjesztésű fájlként terjed, és csak akkor aktivizálódik, ha a mellékletet kézzel lefuttatják. A féreg a megosztott mappákba is bemásolja magát. A Netsky.D féreg sok tekintetben megegyezik az őt közvetlenül megelőző C változattal, azzal ellentétben azonban nem jelenít meg félrevezető hibaüzenetet. Szakértők szerint az új változat jóval bonyolultabb szerkezetű a korábbi két NetSky-variánsnál. A vírus B változatával egyébként éppen a napokban gyűlt meg az F-Secure baja: a levelezőlistáján ugyanis - valószínűleg emberi mulasztásból - szétküldte brit ügyfeleinek és partnereinek a férget. A világ legnagyobb internetes és szoftvercégei, a Microsoft, a Yahoo és az AOL az elektronikus levelezés átalakításával, az anonimitás lehetőségének megszüntetésével akarják megakadályozni a kéretlen reklámlevelek és számítógépvírusok terjesztését.

n Felzárkóztatás A csatlakozó országok informatikai fejlesztésére létrejött eEurope+ program vizsgálata szerint erős a lemaradásunk az internetellátottság terén, ám éllovasok vagyunk az egy főre jutó mobilok tekintetében. Közepesre teljesített Magyarország az unióhoz csatlakozó, illetve a csatlakozásra váró országok mezőnyében az információs társadalomra való felkészülés, a tudásalapú gazdaság kiépítése terén - derül ki az eEurope+ program összegzéséből, amelyet az európai miniszteri konferencián ismertettek Budapesten. 2001 júniusában az Európai Tanács göteborgi ülésén fogadták el az eEurope+ akciótervet, mely terv alapján az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok megfogalmazták azokat a célokat és lépéseket, amelyek révén sikeresen haladhatnak előre az információs társadalom kiépítésében. Az eEurope+ zárójelentése szerint számos területen jelentős előrelépés történt valamennyi, a programot elindító országban. Mindenhol jelentősen nőtt például a PC-, valamint az internetellátottság, bár a legtöbb államban - köztük Magyarországon - ennek ellenére is jóval alatta maradt a 15 uniós ország átlagának. Ugyancsak jelentékeny előrelépést tett a legtöbb ország a vezetékes hálózatok modernizációja terén. A csatlakozó országok közül hazánk a harmadik helyen áll a mobiltelefon-ellátottságot tekintve, melynek szintje eléri az uniós országok átlagát. Jó eredményeket mutathat fel Magyarország a közép- és felsőfokú oktatás infokommunikációs eszközellátottsága terén is.

MORZE


n E-hulladék Magyarországon évente 100-120 ezer tonna veszélyes elektromos és elektronikai hulladék keletkezik, ám ennek csak a 10 százalékát hasznosítják újra. Az uniós előírások szerint ezen hulladékok visszagyűjtése és újrahasznosítása alapvetően a gyártók és az importőrök feladata. Augusztusban várhatóan itthon is rendeletek jelennek meg arról, hogyan kell visszagyűjteni az elektromos hulladékokat.

n Felvételi verseny A www.felvetelizo.hu oldalon március16-tól induló versenyen bárki bebizonyíthatja, hogy mennyire ért a történelemhez vagy az irodalomhoz. A Felvételi Információs Szolgálat országos online próbaérettségi és próbafelvételi versenyét mintegy 40 ezer kérdésből állították össze. Az internetes történelmi és irodalmi kvízjáték az érettségi és a felvételi teljes lexikális adatbázisából épül fel.

n Linux Rómában Az olasz La Repubblica napilap értesülései szerint Róma városa Linuxra tervezi átállítani a városi közigazgatás számítógépeit. A nyílt forráskódú operációs rendszer májustól 9500 számítógépen fut majd. Az olasz politikai életben széles egységfront alakult ki a közigazgatás nyílt forráskódra való átállítása érdekében.

n Gázgyémánt A természetesnél legalább ötven százalékkal keményebb mesterséges gyémántot hoztak létre a washingtoni Carnegie Intézet geofizikai kutatólaboratóriumának munkatársai. A kutatók speciális eljárással, gázból, a ma használt módszereknél százszor gyorsabban állították elő a kristályt.

n Házkutatás A monopóliumellenes törvények megsértésével vádolják a Microsoftot Japánban, ezért a kereskedelmi hatóság nyomozói házkutatást tartottak a vállalat tokiói irodáiban. A japán hatóságok szerint a redmondi óriáscég tisztességtelen feltételekkel kötött szerződést japán számítógépgyártókkal.

n Napster A népszerű fájlcserélőből digitális zenebolttá fejlődött Napster tavaly október óta több mint ötmillió számot értékesített. A tavaly április óta működő vetélytárs iTunes már tavaly decemberben 25 millió letöltést ért el. Az iTunes havonta átlagosan 2,78 millió számot értékesített, a Napster azonban csak 1,25 milliót.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.