Kulturális hírek

  • 2004. március 4.

Külpol

n IRODALMI LISTÁK Előbb a BBC The Big Read című irodalmi műsora szavaztatta meg a nagyközönséget kedvenc regényeiről, majd a túl anglocentrikusnak és populárisnak talált százas lista ellensúlyozásaként az angol PEN Klub tagjai állították össze az általuk legjobbnak, legfontosabbnak tartott, nem angol nyelven írott prózai és epikus költői művek ábécé szerint rangsorolt listáját. Előbbit Tolkien vezeti, A Gyűrűk Urával, s A babóval záródó első huszonötben ott a Harry Potter első négy kötete is.
Az Aesopustól Vergiliusig terjedő, a világvallások alapműveit, sőt Marx Kommunista kiáltványát és Mao Ce-tung Vörös könyvét is tartalmazó PEN-listára három magyar regény került fel: Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek, Kertész Imre: Sorstalanság, Szerb Antal: Utas és holdvilág. A litera.hu kommentárja szerint a kevésbé kézzelfogható kulturális szempontok mellett jól látható: a fordítás minősége is erősen meghatározza a külföldi recepciót (részletek: www.bbc.co.uk/arts/bigread/top100; www.englishpen.org/writersintranslation/thebiggerread).

n BREKI ÉS DISNEY A Walt Disney Co. megvásárolta a Muppet Show filmjogait a bábokat tervező néhai Jim Henson gyerekeitől. Lisa Henson közleménye szerint édesapjuk a halálát megelőző hónapokban, 1990-ben intenzív tárgyalásokat folytatott a filmstúdióval, mert meggyőződése szerint a Muppet-figurák tökéletesen otthon lennének a Disneynél. A vételárat nem hozták nyilvánosságra. (Képünkön Breki és szülőatyja.)

n GYÁSZ 86 éves korában elhunyt Jean Rouch: a Nigerben autóbalesetet szenvedett francia rendező számos dokumentumfilmet forgatott Afrikában, ahol először a világháború idején dolgozott híd- és útépítő mérnökként. A népszokásokat és rítusokat megörökítő filmjeit (mint például a 40 éve Nigériában és Maliban forgatott La chasse au lion a l'arc) jellemző kézikamera-használat előnyeire kényszerűségből ébredt rá, miután 1946-ban a Niger folyóba esett az állványa. 1952-ben megalapította a Nemzetközi Etnográfiai Filmbizottságot. Első egész estés, dokumentarista játékfilmjét 1958-ban rendezte (Moi, un noir). Noha munkássága főként Afrikához kötötte, ahol oktatta is a filmkészítést, forgatott Franciaországban is (Chronique d'un eté, 1959, Petit Petit, 1970).

n A KRISZTUSÁT Bemutatása első hétvégéjén 76,2 millió dollár jegybevételt hozott Észak-Amerikában Mel Gibson filmje, a The Passion of the Christ, ami minden idők hetedik helyét jelenti e versenyszám történetében (ráadásul megelőzi A király visszatér első három napi mérlegét is). A 30 millió dolláros produkció honlapja a premier napján 54 millió látogatót regisztrált. A kansasi Wichitában a helyi televízió jelentése szerint egy középkorú asszony szívrohamot kapott a keresztre feszítést nézve, és meghalt. A New York Times kritikusa Tarantino műveihez hasonlította a film kegyetlenségét és brutalitását, de zsidóábrázolását nem találta annyira vészesnek. New York római katolikus bíborosa, Edward Egan a Catholic New York című lapban publikált írásában figyelmeztetett, hogy nem a zsidók felelősek Jézus Krisztus haláláért, az Amerikai Katolikus Érsekek Konferenciája pedig hasonló üzenetet hordozó könyvet jelentetett meg The Bible, the Jews and the Death of Jesus címmel.

MORZE


n TELEKI UTÁN WASS Elvetette Teleki Pál szobrának felállítását a fővárosi közgyűlés kormánypárti koalíciója, miután a testület kulturális bizottsága a témát újratárgyalva nem hozott döntést róla. A közgyűlési vitában - annak politikai jellegét kifogásolva - nem vettek részt a fideszes képviselők, az MDF-esek többsége tartózkodott, a MIÉP-esek a szobor mellett szavaztak. A Népszabadság értesülése szerint Marsi Péter Pál, a MIÉP frakcióvezető-helyettese interpellációt nyújtott be,amiért a kulturális bizottság nem foglalkozik Wass Albert mellszobrának ügyével, noha a Vérmezőre szánt alkotás felállításához szükséges iratok rendelkezésre állnak. A Kráter Kiadó budapesti, Rákóczi úti könyvesházában olvasótermet neveztek el az erdélyi íróról, akit 1946-ban Romániában távollétében halálra ítéltek, de máig vitatott az ítélet alapja, vagyis hogy az 1940-es magyar bevonuláskor valóban megöletett-e románokat és zsidókat, vagy sem.

n KÖNYVFESZTIVÁL, KÖNYVHÉT Németország lesz az április 22-25. között rendezendő, 11. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Két Nobel-díjas író szerepel a meghívott vendégek között: Günter Grass és Kertész Imre.

A 75. Ünnepi Könyvhetet június 3-7. között rendezik meg. A rendezvény központi helye a szokásostól eltérően ezúttal a Szent István-bazilika előtt lesz, nem a Vörösmarty téren, mert itt jóval több standot állíthatnak fel.

n PAPA WEMBA BAJA Franciaország kiadta Belgiumnak Papa Wembát: a zaire-i születésű, népszerű énekest és filmszínészt azzal vádolják, hogy embereket csempészett Belgiumba, zenekara tagjainak álcázván őket. Az őrizetbe vettek azt vallották, hogy fejenként 3500 dollárt fizettek ezért, Papa Wemba viszont azt állította a francia rendőrségen, hogy emberiességi okból szerzett nekik vízumot. A Shungu Wembadio Pene Kikumba néven született 54 éves zenészt, aki az 1980-as években települt át Európába, egy éve tartóztatták le Párizsban egy afrikai embercsempész-hálózat utáni nyomozás során.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.