Egy ábra, ami rámutat az összefüggésre az átoltottsági szint és a halálozási arány között

  • narancs.hu
  • 2021. november 23.

Külpol

Az Európai Bizottság által megosztott grafikon elég egyértelmű összefüggést mutat. 

Az Európai Bizottság osztott meg egy ábrát a közösségimédia-felületein, amelyen az uniós országok átoltottsági szintjét állították párba az elmúlt 14 nap egymillió főre vetített haláleseteivel. 

Bár az átoltottsági szint nem áll egyenes arányban a halálozási rátával, az ábra alapján az látszik, hogy az alacsonyabb átoltottságú országokban ugrott meg különösen a koronavírus miatti halálozás, a fő fordulópont pedig mintha 70 százalékos átoltottságnál lenne. 

Az ábra szerint a legmagasabb jelenleg Írországban az átoltottság, 93 százalékos, itt az elmúlt két hetes periódust nézve egymillió főre vetítve 15-en hunytak el. Máltán ugyanakkor senki, itt 92 százalékos az átoltottság. 

Magyarország a rosszabbul teljesítő országok között van: 68 százalékos átoltottság mellett az elmúlt két hétben egymillió főre vetítve 135-en hunytak el. Magyarországnál csak Bulgária, Románia, Lettország és Horvátország halálozási adatai rosszabbak, miközben további négy országnál is jobb a magyar átoltottsági szint. 

Némileg kiugró a meglepően alacsony szlovák adat, elképzelhető, hogy ez annak köszönhető, hogy az ábra az elmúlt 14 nap adatai alapján készült. Szlovákiában jelenleg éppen felfutóban van az új járványhullám, amely már most több napi új esetet eredményez, mint az előző hullámokban, a halálesetek száma azonban egyelőre nem ugrott meg. Az országban egyébként épp hétfőn döntöttek az oltatlanokat érintő szigorú korlátozások bevezetéséről. 

   

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.