A Népszava birtokába került Magyarországról szóló összefoglalóban az Európai Bizottság (EB) elismeri, hogy Magyarország végrehajtott egy sor olyan reformot, amelyre a testület a tavalyi értékelésében javaslatot tett. Ezek döntő többsége az igazságügyi reformhoz, illetve a korrupció elleni harchoz kapcsolódik, és feltétele a Brüsszelben felfüggesztett pénzek felszabadításának. A tavaly óta teljesített ajánlások között említi az Országos Bírói Tanács szerepének a megerősítését, a Kúriára és a Kúria elnökére vonatkozó szabályok kiigazítását, az Integritás Hatóság létrehozását, az uniós források elköltésének jobb felügyeletét biztosító szabályozást.
Az EB ugyanakkor megállapítja, hogy
mindezek ellenére a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások nem elég eredményesek.
Megjegyzi, hogy a nyilvános konzultációkra vonatkozó és szintén az EU nyomására elfogadott új szabályok gyakorlati hatását még fel kell mérni.
Továbbra is jelentős aggályok merülnek fel a sajtószabadsággal kapcsolatban: várat magára a médiaszabályozási hatóság és a közszolgálati média függetlenségének megteremtése és az állami hirdetések átlátható elosztásának biztosítása a média számára. Nem sikerült létrehozni a vagyonnyilatkozatok hatékony ellenőrzési rendszerét és megreformálni a lobbizásra, valamint a forgóajtókra vonatkozó szabályokat. Várni kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjaira jellemző összeférhetetlenség teljeskörű kiiktatására is. A kiszámíthatatlan szabályozási környezet és az elhúzódó rendeleti kormányzás aláássa a jogbiztonságot. Aggodalomra ad okot, hogy az állami hatóságok nem hajtják végre európai bíróságok ítéleteit, a civil társadalmi szervezetek pedig továbbra is nyomás alatt állnak, állami finanszírozásuk nem átlátható.
Az Európai Bizottság ismét ajánlásokat tesz a magyarországi hatóságoknak a felsorolt aggályok leszerelésére. Így javasolja, hogy tegyék átláthatóbbá az alacsonyabb szintű bíróságokon az ügyek elosztási rendszerét, mert az nem mindig objektív, előre meghatározott kritériumok szerint történik. Kéri, hogy fogadjanak el átfogó reformokat a lobbizásra és a forgóajtókra vonatkozóan, és teremtsék meg a vagyonnyilatkozatok hatékony felügyeletét. Egy sor ajánlást tesz a médiaszabadság garantálására, ezek között szerepel a médiahatóság működési függetlenségét biztosító mechanizmusok bevezetése, a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének erősítése, valamit az állami tulajdonú vállalatok reklámkiadásainak tisztességes és átlátható elosztása, írja a Népszava.
