Elindul-e Oroszország és Belarusz a 2024-es párizsi olimpián?

Egyenes kiesés

Külpol

Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt az orosz sportolókat a legtöbb nemzetközi sporteseményről kizárták – ám az olimpia más tészta. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felségjelzés, zászló és himnusz nélkül beengedné őket, Ukrajna és több szövetségese viszont zéró toleranciát követelnek, és bojkottot kiáltanak. Még azt sem tudni, mikor lesz hivatalos döntés.

Az olimpiarendezés presztízséből sem a világ boldogabb, demokratikus fele, sem a saját szobrukat építő diktátorok nem akarnak kimaradni. Azzal különösebb gondja egyetlen demokratának sem lehet, hogy 2024-ben Párizsban rendezik a játékokat (köszönhetően többek közt a Momentum 2017-es népszavazási kezdeményezésének): de mi legyen az Ukrajna ellen februárban fegyveres agressziót kezdeményező Oroszország, s a vele szoros szövetségben lévő Belarusz sportolóival?

 

Magyarország segít, ahol tud

A NOB azt szeretné, ha ők is elindulhatnának a versenyeken, Ukrajna viszont bejelentette, hogy ha ez megtörténik, akkor bojkottálja az eseményt – azt a furcsa helyzetet előidézve, hogy a megtámadott ország nincs ott az olimpián az őt megtámadók kedvéért. Mindez ráadásul egy olyan szervezetet érint, amelynek elnöke, a német Thomas Bach dokumentáltan jó viszonyt ápol Vlagyimir Putyinnal.

Precedens igazából nem létezik: ahogy a nemzetközi álláspont sem egységes a háború megítéléséről, úgy a nemzetközi szakági sportszövetségek és a versenyek rendezői is maguk döntötték el eddig, hogyan is állnak Oroszországhoz. Szinte magától értetődő lenne a korrupció mértékéhez kötni, milyen kemények vagy lazák egyesek ebben a kérdésben, de ez nem stimmel. Az olimpia mellett messze a legkorruptabb szervezőkkel dolgozó nemzetközi fociból például következetesen és mindenhonnan kitiltották mindkét országot – annak ellenére, hogy 2018-ban még Oroszországban rendezték a vb-t. Hasonló a helyzet például a korrupcióval épp nem vádolható nemzetközi jégkorongban is; és egészen más ott, ahol piaci körülmények eleve szóba sem jöhetnek. A sportlövőszövetségnél például lemondatták az orosz elnököt, de ott így is erős marad az orosz befolyás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.