El sem tudja képzelni, hány külföldi szélsőjobbos él Budapesten úgy, mint Marci Hevesen

  • narancs.hu
  • 2017. február 2.

Külpol

Az egyik legnagyobb vad fogadta lapunkat.

Nyomtatott kiadásunk „Nyugati szélsőjobbosok Magyarországon” felzetű riportjának készítője abban a szerencsében részesült, hogy egy hosszú beszélgetés erejéig fogadta őt Daniel Friberg, a nemzetközi szélsőjobb Budapesten élő svéd vezéralakja. Az alábbi szemelvényeket kedvcsinálónak szánjuk, bár az ennél is izgalmasabb részeket benne hagytuk az újságosoknál már kapható print számban.

„Rögtön kiszúrtalak. A hosszú göndör haj és az öltöny hiánya már messziről nyilvánvalóvá tette, hogy baloldali vagy” – mondja üdvözlésképpen Daniel Friberg, amikor egy belvárosi ötcsillagos szálloda bejáratánál találkozunk.

(…)

A hotel bárjában Aperol Spritzet rendelünk – ez a kedvenc itala –, ő pedig elmeséli, mit keres Magyarországon. Friberg ad a külsejére, öltönyben jár, az Andrássy úton lakik, fenntart egy lakást Stockholmban is, és minden hónapban eltölt pár napot Londonban, könyvkiadójának a székhelyén. Szélsőjobboldali konferenciákra jár Németországba, Ausztriába és Amerikába; októberben például az Europa Terra Nostra kongresszusán beszélt. Ezt az alapítványt a Szövetség a Békéért és a Szabadságért nevű szélsőjobboldali pártszövetség tartja fenn.

(…)

Friberg régóta tagja szélsőjobboldali mozgalmaknak, s gyűlt már meg a baja a hatóságokkal is: 18 éves korában fél év börtönre ítélték, mert a hadseregtől lopott AK 4-es gépfegyvert találtak nála, 2010-ben pedig három hónapot kapott, mert egy nézeteltérést követően harmadmagával betört az ugyancsak széljobbos Északi Liga egyik tagjának lakásá­ba, és elvitte az ott talált számítógépeket.

(…)

Fribergék is szeretik ütni a fősodratú sajtót. Az épp megszűnőben lévő RightOn oldalon (melynek Friberg volt a főszerkesztője) például a Budapesten élő amerikai fajvédő, Matt Forney írt egy élménybeszámolót arról, hogyan aláztak meg Friberg születésnapi buliján egy huszonéves amerikai újságírónőt, aki cikket akart írni a „budapesti alt-right közösségről”.

(…)

Friberggel jóban van a francia Almássy Ferenc, aki 2010-ben, 22 évesen érkezett Magyarországra (…) A Magyar Hírlap azt írja róla, hogy Almássy a barátaival „létrehozott egy szervezetet, amely a nálunk élni kívánó, arra érdemes nyugat-európaiaknak nyújt segítséget az átmeneti időszakban”. (…) „A gyarmatosítók, a paraziták és az adócsalók nem jöhetnek.” Franciaországban sokan nem látnak jövőt maguknak és a gyerekeiknek, nem akarnak rettegni a lányaik miatt, nem akarják a genderideológiát, és fontos nekik a kereszténység. „Számukra ideális hely Magyarország” – mondja. A Vice News francia kiadásának néhány éve azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha összejönne ezer francia nacionalista, mert akkor már elismernék őket nemzeti kisebbségként Magyarországon.

 

A cikk teljes terjedelmében a Magyar Narancs e heti számában olvasható, ami már kapható is a standokon.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?