El sem tudja képzelni, hány külföldi szélsőjobbos él Budapesten úgy, mint Marci Hevesen

  • narancs.hu
  • 2017. február 2.

Külpol

Az egyik legnagyobb vad fogadta lapunkat.

Nyomtatott kiadásunk „Nyugati szélsőjobbosok Magyarországon” felzetű riportjának készítője abban a szerencsében részesült, hogy egy hosszú beszélgetés erejéig fogadta őt Daniel Friberg, a nemzetközi szélsőjobb Budapesten élő svéd vezéralakja. Az alábbi szemelvényeket kedvcsinálónak szánjuk, bár az ennél is izgalmasabb részeket benne hagytuk az újságosoknál már kapható print számban.

„Rögtön kiszúrtalak. A hosszú göndör haj és az öltöny hiánya már messziről nyilvánvalóvá tette, hogy baloldali vagy” – mondja üdvözlésképpen Daniel Friberg, amikor egy belvárosi ötcsillagos szálloda bejáratánál találkozunk.

(…)

A hotel bárjában Aperol Spritzet rendelünk – ez a kedvenc itala –, ő pedig elmeséli, mit keres Magyarországon. Friberg ad a külsejére, öltönyben jár, az Andrássy úton lakik, fenntart egy lakást Stockholmban is, és minden hónapban eltölt pár napot Londonban, könyvkiadójának a székhelyén. Szélsőjobboldali konferenciákra jár Németországba, Ausztriába és Amerikába; októberben például az Europa Terra Nostra kongresszusán beszélt. Ezt az alapítványt a Szövetség a Békéért és a Szabadságért nevű szélsőjobboldali pártszövetség tartja fenn.

(…)

Friberg régóta tagja szélsőjobboldali mozgalmaknak, s gyűlt már meg a baja a hatóságokkal is: 18 éves korában fél év börtönre ítélték, mert a hadseregtől lopott AK 4-es gépfegyvert találtak nála, 2010-ben pedig három hónapot kapott, mert egy nézeteltérést követően harmadmagával betört az ugyancsak széljobbos Északi Liga egyik tagjának lakásá­ba, és elvitte az ott talált számítógépeket.

(…)

Fribergék is szeretik ütni a fősodratú sajtót. Az épp megszűnőben lévő RightOn oldalon (melynek Friberg volt a főszerkesztője) például a Budapesten élő amerikai fajvédő, Matt Forney írt egy élménybeszámolót arról, hogyan aláztak meg Friberg születésnapi buliján egy huszonéves amerikai újságírónőt, aki cikket akart írni a „budapesti alt-right közösségről”.

(…)

Friberggel jóban van a francia Almássy Ferenc, aki 2010-ben, 22 évesen érkezett Magyarországra (…) A Magyar Hírlap azt írja róla, hogy Almássy a barátaival „létrehozott egy szervezetet, amely a nálunk élni kívánó, arra érdemes nyugat-európaiaknak nyújt segítséget az átmeneti időszakban”. (…) „A gyarmatosítók, a paraziták és az adócsalók nem jöhetnek.” Franciaországban sokan nem látnak jövőt maguknak és a gyerekeiknek, nem akarnak rettegni a lányaik miatt, nem akarják a genderideológiát, és fontos nekik a kereszténység. „Számukra ideális hely Magyarország” – mondja. A Vice News francia kiadásának néhány éve azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha összejönne ezer francia nacionalista, mert akkor már elismernék őket nemzeti kisebbségként Magyarországon.

 

A cikk teljes terjedelmében a Magyar Narancs e heti számában olvasható, ami már kapható is a standokon.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.