Elon Musk és az alternatív valóság gyártása

Élesített fegyver

Külpol

Bohózatnak indult Elon Musk beszállása a Twitterbe, de az angliai zavargások jól mutatják, hogy a keze alatt a platform a profi valóságtorzítás mintapéldánya lett.

Augusztus elején ijesztő képek érkeztek Nagy-Britanniából. Egy ruandai hátterű, de már walesi születésű 17 éves fiú július 29-én ismeretlen okokból gyerekeket késelt meg a Liverpooltól néhány kilométerre lévő, 94 ezres Southportban; három 6 és 9 év közötti korú kislány bele is halt a sérülésekbe. A brutális támadás miatt több angliai városban tüntetések szerveződtek. E megmozdulásokra gyorsan rátelepedett a szélsőjobboldal, a hírhedt neonáci Tommy Robinsonhoz köthető English Defence League országszerte megjelent a demonstrációkon. Rendőrökkel verekedtek, köveket dobáltak, szemeteskukákat égettek, de Liverpoolban felgyújtottak egy könyvtárat és egy ételosztó központot is, míg máshol pogromszerű helyzetet előidézve támadtak meg hoteleket és mecseteket.

Szóbeszédből pogrom

Annak egyik oka, hogy a figyelem több család tragédiájáról a rasszista zendülések felé terelődött, az álhírek szándékos vagy szándékolatlan terjedése-terjesztése volt, ami ezúttal egészen elképesztő méreteket öltött. A gyilkos támadás után kevesebb mint két órával az X (Twitter) közösségi hálózat European Invasion névre hallgató felhasználója kiírta, hogy az elkövető „állítólag muszlim bevándorló”. Ez aztán gyorsan meg is jelent az orosz állami propagandának gyakran hitelt adó Channel3 Now névre hallgató portálon. E cikket – természetesen független forrásként – kisvártatva már idézte is a szintén az orosz kormányzat által irányított RT csatorna és a TASZSZ hírügynökség. Az „információ” annyira széles körben kezdett tényként terjedni, hogy a brit hatóságok augusztus 1-jén minden szokást felrúgva inkább közzétették a fiatalkorú elkövető adatait, hátha ezzel meg tudják akadályozni a bevándorlás ellen tüzelő pletykákat.

Ahogy az lenni szokott, már kevesek agyáig jutott el, hogy az elkövető Walesben született, mert épp elég volt az, hogy a szülei ruandaiak. A tüntetések eldurvulásakor sokan azt is tudni vélték, hogy az elkövető gumicsónakban érkezett az országba 2023-ban, mások szerint muszlim volt – holott sem a késelő fiatal nem az, sem a szülei. Egy hamis név is elterjedt, hogy valójában ki is a támadó.

Az ősforrásokat azért is nehéz ellenőrizni, mert a tüntetések eldurvulása idején egy ciprusi luxusszállóba menekült Tommy Robinson például „csak” megosztotta az X-en azt az álhírt, hogy letartóztatták az egyik tüntetést szervező férfit; Newcastle-ben pedig egy állítólagos savtámadásról kezdtek beszélni az emberek, miközben ilyesfajta bejelentés nem érkezett a rendőrségre. A beszámolók szerint a háborús hangulatot az is szította, hogy ezeket a híreket olvasva sokan inkább bezárták a boltjaikat, vagy nem mertek kimenni az utcára.

Az álhírek forrásaiként két platformot szokás emlegetni. Az egyik az eleve nehezen ellenőrizhető Telegram, amely közleményben jelezte is, hogy „aktívan figyelik a helyzetet és eltávolítják az erőszakra felhívó csatornákat és bejegyzéseket”. A másik az X, ahonnan viszont nemhogy bocsánatkérés nem érkezett, de a tulajdonos, Elon Musk maga is megosztott egy olyan bejegyzést, amely szerint az új brit kormányfő egy Falkland-szigeteki fogolytáborba küldené a szélsőjobbos tüntetőket. Musk később szó nélkül eltüntette a bejegyzést, de addigra becslések szerint csak rajta keresztül 1,8 millióan látták ezt a hülyeséget. Ami amúgy jól kiegészítette a még csak az országban sem tartózkodó Musknak a brit kormány felé címzett kritikáit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.