Elkezdték leállítani Franciaország legrégebbi atomerőművét

  • narancs.hu
  • 2020. február 23.

Külpol

2035-ig pedig a további 58 működő atomreaktorból 14-et fognak bezárni.

A német határhoz közeli, Rajna menti fessenheimi atomerőmű első blokkját szombat hajnalban kapcsolták le. A létesítmény második blokkjának leállítására június 30-án kerül sor.

Az 1977 óta működő atomerőmű bezárására még az előző elnök, Francois Holland tett ígéretet, de a leállítás tényleges megkezdését rendre elhalasztották.

A francia kormányközlönyben február 19-én jelent meg az a kormányhatározat, hogy két szakaszban leállítják a két energiablokkot, az egyiket február 22-én, a másikat pedig június 30-án.

A kormány azt tervezi, hogy 2035-ig az ország 19 atomerőművének 58 atomreaktorából 14-et bezár (beleértve már a fessenheimit is).

Franciaországban az elektromos áram több mint 70 százalékát termelték az atomerőművek 2018-ban. A kormány elképzelései szerint ez 50 százalékra esik 2035-re, miközben nő a megújuló energia aránya.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.