Skócia nem ért egyet a brit kormány bevándorlási szabályozásával

  • narancs.hu
  • 2020. február 23.

Külpol

A miniszterelnök szerint az új rendszernek Skóciára nézve „pusztító” hatása lehet.

"Pusztító" hatású lehet Skóciában a brit kormány által felvázolt jövőbeni bevándorlási szabályozás - mondta vasárnap a skót miniszterelnök. Nicola Sturgeon a BBC heti politikai interjúműsorának nyilatkozva kijelentette: demográfiai helyzete miatt Skóciának továbbra is szüksége van a külföldi munkavállalókra.

Sturgeon vasárnap hivatalos levelet is küldött az ügyben Boris Johnson brit miniszterelnöknek. Ebben kifejtette: a skót üzleti munkáltatók fele, a szociális ellátást nyújtó szervezetek 90 százaléka nem tudja teljesíteni az új brit bevándorlási rendszer által a külföldi munkavállalók alkalmazásához megszabott éves bérminimumot.

A konzervatív párti brit kormány az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes, pontozásos elbírálásra alapuló bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság január 31-i megszűnése után kezdődött 11 havi átmeneti időszak lejártával, vagyis 2021 januárjától.

Nicola Sturgeon a brit kormányfőnek küldött vasárnapi levelében hangsúlyozza: a skót gazdaság számos szektora egyértelműen azon az állásponton van, hogy a szabad munkaerő-áramlás nagy-britanniai érvényesítésének megszüntetése nem szolgálja Skócia érdekeit.

A skót miniszterelnök szerint ez mindenekelőtt a világszínvonalú skót étel- és italgyártó ágazat, az építőipar és a vendéglátó szektor esetében igaz.

Sturgeon felveti a Johnsonhoz intézett személyes levélben a külön "skót vízum" bevezetésének lehetőségét e probléma áthidalására.

Nicola Sturgeon a BBC televízió vasárnapi interjúműsorában kijelentette: skót üzleti vezetők társaságában személyesen kívánja felkeresni Boris Johnsont, hogy előterjeszthesse neki az önálló skóciai bevándorlási rendszer mellett szóló érveket.

A brit belügyminisztérium által ismertetett új szabályozási terv hangsúlyozza azonban, hogy a jövő évtől mindenképpen véget ér a szabad munkaerő-áramlás uniós alapelvének nagy-britanniai érvényesítése, és a brit üzleti szektornak ehhez kell majd alkalmazkodnia. A dokumentum úgy fogalmaz: meg kell szüntetni a brit gazdaság függését az Európából érkező olcsó munkaerőtől.

(MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.