ENSZ-főtitkár: Egész országok tűnhetnek el a gyorsuló tengerszint-emelkedés miatt

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. február 14.

Külpol

António Guterres a Bizottsági Tanácsban arról beszélt, az emberek jogai nem semmisülhetnek meg amiatt, hogy az otthonuk megsemmisül.

Hatalmas területekről való tömeges elvándorlással fenyeget a tengerszint-emelkedés gyorsulása – figyelmeztetett kedden New Yorkban, a Biztonsági Tanácsban az ENSZ főtitkára.

A klímaválság miatt a tengerek vízszintje gyorsabban emelkedik, mint az elmúlt 3000 évben összesen, és ez tragédiák sorozatát hozza majd csaknem egymilliárd emberre, Londontól Los Angelesig és Bangkoktól Buenos Airesig – mondta António Guterres, hozzátéve, egyes országok el is tűnhetnek, mert egész területük víz alá kerül.

A világszervezet főtitkára sürgette a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és az olyan problémák megoldását, mint a szegénység – amelyet csak súlyosbít a tengerszint-emelkedés hatása –, valamint nemzetközi jogszabályok kidolgozását, amelyek megvédik a hajléktalanná, sőt hontalanná válókat. Hozzátette: a tengerszint-emelkedés megsokszorozza az emberek kitettségét, és drámai következményekkel jár a világ békéjére és biztonságára nézve.

A jelentős tengerszint-emelkedés máris elkerülhetetlen az általános felmelegedés jelenlegi tempója miatt, de ha nem teszünk ellene semmit, akkor a következményei „beláthatatlanok”.

„Ugyanis alacsonyan fekvő területeken élő közösségek, sőt egész országok tűnhetnek el örökre. Egész népek bibliai léptékű exodusának lehetünk a szemtanúi a Földön.

Látni fogjuk, hogy minden korábbinál keményebb harc folyik majd az ivóvízért, a földért és más forrásokért” – szögezte le António Guterres, aki ennek ellenére emlékeztetett, „az emberek jogai nem semmisülhetnek meg pusztán amiatt, hogy az otthonuk megsemmisül.” „Vagyis ez azt jelenti, hogy nemzetközi menekültügyi törvényre van szükség” – tette hozzá.

Az ENSZ-közgyűlés által létrehozott Nemzetközi Jogi Bizottság vizsgálja ennek a törvénynek a megalkothatóságát. 2020-ban az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága úgy foglalt állást, hogy törvénytelen, ha egy kormány olyan országba toloncol vissza valakit, amelyben veszélyben van az élete a klímaváltozás miatt. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által összegyűjtött új adatok szerint a tengerek vízszintje gyorsan emelkedik, és a világóceán az elmúlt száz évben gyorsabban melegedett, mint bármikor az elmúlt 11 ezer évben. A tengerszint annak hatására emelkedik, hogy a melegedéssel a víz tömege kiterjed, valamint azzal, hogy megolvadnak a jéghegyek és a gleccserek. Petteri Taalas, a WMO főtitkára szerint „a tengerszint emelkedése rövid és hosszú távon veszélyt jelent a gazdaságra, az életkörülményekre, a településekre, az egészségre, a jólétre, az élelmiszer- és vízbiztonságra, valamint a kulturális értékekre”.

António Guterres arról is beszélt: „Ha a Föld általános felmelegedését a csodával határos módon sikerülne is 1,5 Celsius-fokra korlátozni, a tengerszint emelkedése akkor is érezhető lesz.” 2100-ig mintegy 50 centiméteres szintemelkedés várható, de a WMO szerint a következő 2000 évben akár 2-3 méteres is a 1,5 fokot feltételezve. Ha pedig 2 fokkal nő a Föld általános hőmérséklete, akkor a tengerek szintemelkedése 2-6 méteres is lehet.

AZ ENSZ egy októberi jelentése szerint nincs realitása annak, hogy 1,5 Celsius-fokra sikerüljön leszorítani az általános felmelegedést. Ha az országok eleget tesznek a vállalásaiknak, a felmelegedést akkor is csak 2,4 Celsius-fokosra lehet leszorítani az iparosodás előtti korszakhoz képest.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.