Európai Parlament: legalább 2000 milliárd eurós helyreállítási csomagra van szükség

  • narancs.hu
  • 2020. május 15.

Külpol

A koronavírus-járvány okozta gazdasági károk kiegyensúlyozására.

Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el az új uniós hétéves pénzügyi keretről (MFF), valamint arról, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk kiegyensúlyozására egy legalább 2000 milliárd eurós helyreállítási csomagra van szükség.

A nagy parlamenti többséggel elfogadott állásfoglalás szerint a helyreállítási csomag létrehozása nem mehet a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó MFF rovására, nem csökkentheti annak forrásait. A csomagot "hosszú lejáratú gazdaságélénkítési kötvényekkel" a legoptimálisabb finanszírozni, a pénzből hitelt és főként vissza nem térítendő támogatást, beruházásokat és tőkehozzájárulásokat biztosítanának.

Az állásfoglalásban az EP-képviselők felhívták az Európai Bizottság figyelmét, hogy ne használjon "kétes szorzószámokat ambiciózus számadatok hirdetésére", és ne hagyatkozzon "pénzügyi bűvészkedésre".

A képviselők szerint az MFF főösszegét meg kell emelni, egyben sürgető az uniós bevételek reformja is. Ugyancsak egyetértettek abban, hogy az MFF és a gazdaságélénkítési és átalakítási alap finanszírozása ne a közvetlen tagállami befizetések növelésén keresztül valósuljon meg.

David Sassoli, az EP elnöke pénteken sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a bizottság javaslata a helyreállítási tervről "semmiben nem új", annak van néhány olyan eleme, amelyet a képviselők támogatnak. Hangsúlyozta azonban, hogy ha a parlament állásfoglalásban rögzített kérései nem valósulnak meg, akkor a testület nem fog habozni, hogy éljen vétójogával.

"Itt az ideje, hogy a parlament is aktívan bekapcsolódjon a helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalásokba. Jó lenne, ha az Európai Bizottság és a Tanács is figyelne ránk, meghallgatná véleményünket" – hívta fel a figyelmet az elnök.

Sassoli kiemelte: a parlament, annak ellenére, hogy többen gyengeséggel vádolják, "büszke és független" testület, és ebben a vitában – hiszen költségvetési témáról van szó – az övé lesz az utolsó szó. (MTI/Narancs)

Neked ajánljuk

Minden elmúlik

Óbuda legújabb művészeti ékessége 2019-ben, a roncstelepként vegetáló Goldberger textilgyár egyik felújított részéből nőtt ki; a volt mosócsarnok és a hozzá kapcsolódó, négyszintes épület több mint ezer négyzetméternyi összterületén nyílt meg tavaly a „szemerei remete”, a „magyar ugar lírai krónikása”, a „mezőgazdasági művészet” megteremtője, azaz Bukta Imre kiállítása. A magát független kortárs magánmúzeumként definiáló intézményben egyeseknek kalandtúrává, másoknak a meredek és keskeny lépcsők miatt megközelíthetetlenné válik a kiállítás egészének megtekintése. Az intézmény minden pozitív kezdeményezése mellett is piaci vállalkozás: erre utal a belépőjegyek (nem csak a magyar viszonyokhoz képest) magas ára és a shop elképesztő kínálata, amely a Bukta-bögréken, -kitűzőkön, -hűtőmágneseken keresztül egészen a Bukta-művekkel díszített pólókig terjed.

A kígyó

Az influenszerekről szóló előadás nem bontja ízeire, nem szálazza szét a közösségi média világát, inkább ránk zúdítja azt a maga (hitelesen) inkoherens valójában, kicsit úgy, mint amikor az ember a vécén ülve vagy elalvás előtt pörgeti a telefonját egy kissé már módosult tudatállapotban, ami azonban megnehezíti, sőt talán el is lehetetleníti az árnyalt, problémákat is feltáró reflexiót. Megteremtődik viszont ennek a világnak egy lehetséges színpadi változata, fel-felvillannak a közösségi médiában rejlő színházi helyzetek, az influenszerekben megbúvó színészek.

Nyíltan és aktívan

A gender studies iránt érdeklődő hazai olvasók már több mint tíz éve követhetik a tudományterület témáit és eredményeit a TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóiratból. Sorra születnek monográfiák is, de átfogóbb tanulmánykötet (magyar nyelven), főleg az utóbbi időszakban, viszonylag kevés jelent meg. Ezért is örvendetes, hogy új tétellel gazdagodott a magyar gendertanulmányok szakirodalma.

Fejre mentek

Máig rejtély, kik és miért lopták el sírjából Tisza István vagy később Kádár János koponyáját. A Tisza koporsójában található értéktárgyakat a tettesek nem vitték el.

Tanácsi sztárparádé

Lassan három éve, hogy Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját miniszteri biztossá nevezték ki azzal a feladattal, hogy „koordinálja a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújítását és társadalmasítását”. Első hallásra csak egy újabb kulturális elmebaj körvonalazódott, de miután Demeter olyan tervezettel állt elő, amelyben a klubok és a próbahelyek fejlesztésétől a fellépési lehetőségek bővítésén át a tehetségkutatók és a turnék támogatásáig sok minden szerepelt, a hazai könnyűzenészek jó része üdvözölte a miniszteri biztos belépőjét. Különösen annak fényében, hogy Demeter belengette azt a 25 milliárd forintos állami támogatást is, amelyet szerinte öt év alatt lehet majd elkölteni a különféle programpontokra.

Focizhat, de panaszkodni ne merjen

Magyarországon nem csak stadionok, de kondiparkok, műfüves pályák, tornatermek is épültek szép számmal – csak legyen, aki megtölti ezeket. Maroslelén a polgármester húzott mezt 47 évesen, hogy a futballcsapat végig tudja játszani a bajnokságot.

Horthy helyett Deák

Teljes arculatváltást és névváltoztatást kezdeményezett a Jobbik, azt bizonyítandó, hogy végleg szakított szélsőséges múltjával. Az új vezetés a Fidesz alternatíváját kívánja nyújtani a konzervatív választóknak. Jókora ambíció, miközben egyelőre az a kihívás, hogy a párt megugorja a parlamenti küszöböt.