Felháborodtak Irakban Trump váratlan látogatása miatt

Felháborodással fogadták Donald Trump előre nem bejelentett látogatását Irakban Síita és Irán-Barát politikusok és milíciaparancsnokok, az ország szuverenitásának megsértésével vádolták az amerikai elnököt.

Váratlanul Németországba érkezett Donald Trump amerikai elnök felesgével, aki csütörtök hajnalban a ramsteini katonai bázison állomásozó amerikai katonákkal találkozott - derült ki Sarah Huckabee Sanders fehér házi szóvivő Twitter-üzenetéből.
Egy nappal korábban  Donald Trump szintén váratlanul látogatta meg az Egyesült Államok hadseregének Irakban állomásozó katonáit is a Bagdad melletti el-Aszad légi támaszponton.
Szabah asz-Szaadi, az Iszláh parlamenti párt vezetője rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte a bagdadi törvényhozásban, hogy megvitassák "Irak szuverenitásának arcátlan megsértését", és Trump "agresszív lépéseinek megállítását", akinek "tudnia kéne, meddig mehet el".
"Irak amerikai megszállásának vége" - szögezte le.
Az Iszláh parlamenti riválisa, a Bina párt, amelyet Hádi al-Amiri, az Iránnal szoros kapcsolatokat ápoló síita milícia, a Badr Brigádok parancsnoka vezet, ugyancsak ellenkezésének adott hangot közleményében. A Bina szerint Trump látogatása megsértette a diplomáciai normákat, és az iraki kormánnyal szembeni megvetéséről, ellenséges hozzáállásáról tanúskodik.
Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfő hivatalának közlése szerint az illetékes amerikai tisztviselők időben értesítették Bagdadot Trump látogatásáról. Az amerikai elnök gépe kedd este hagyta el Washingtont, és az éj leple alatt repült Irakba.
Mahdi mindazonáltal nem találkozott Trumppal, az iraki kormányfői hivatal szerint azért, mert nem sikerült dűlőre jutni a helyszínről. Értesülések szerint az amerikai elnök az el-Aszad légi támaszponton akart kapcsolatba lépni Mahdival, amit az iraki miniszterelnök elutasított. Helyette telefonon tárgyaltak.
Sajtójelentések szerint Trump inkább a Szíriából történő amerikai csapatkivonásról beszélt rövid látogatása alatt. A döntést tanácsadóinak és magas rangú tisztségviselőinek tiltakozása ellenére hozta meg. Irakra kitérve azt mondta, Washingtonnak nincsenek tervei arra, hogy kivonuljon Irakból. Ugyanakkor hozzáfűzte: az Egyesült Államok támaszpontként használhatja Irakot, ha "valamit tenni szeretne Szíriában".
Korábbi sajtóértesülések szerint Washingtonban felmerült az, hogy a Szíriából távozó katonákat átvezényelik Irakba.
Falih Hazali, a Bina politikusa - vélhetően a szíriai csapatkivonásra utalva - azzal vádolta meg Washingtont, hogy növelni akarja katonai jelenlétét Irakban. Kijelentette: az amerikaiak ürügyet keresnek arra, hogy visszatérjenek országába, ezt pedig nem fogják engedni.
Irakban jelenleg mintegy 5200 amerikai katona állomásozik. Hivatalos feladatuk az iraki erők kiképzése és támogatása az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni küzdelemben.
A Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítási Erők, PMF) nevű síita fegyveres ernyőszervezetet, amelynek több tagját Irán támogatja, tavaly olvasztották be az iraki biztonsági erők kötelékébe, miután fontos szerepet játszott a dzsihadisták elleni háborúban. A PMF ellenzi az amerikai erők jelenlétét Irakban.
Kaisz al-Hazali, az egyik iráni támogatású milícia vezetője a Twitteren közölte: az irakiak parlamenti határozat útján fogják az amerikaiakat elűzni, de ha nem mennek, megvan a képességük és a tapasztalatuk az eltávolításuk más módjához is.
Az Iszláh pártot a befolyásos Muktada asz-Szadr síita hitszónok vezeti, aki az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziója után két felkelést is vezetett az amerikaiak ellen. Egyike azon kevés síita vezetőnek, aki elhatárolódott Irántól.
Az amerikai-iraki kapcsolatok meglehetősen kényessé váltak a tekintetben, hogy az Iszlám Állam (melynek létrejöttét széles körben az amerikaiak számlájára írják) elleni harcban megerősödtek az iráni támogatású síita milíciák, és az idei iraki parlamenti választásokon is sikeresen szerepeltek a hozzájuk kötődő pártok. Bagdadnak így Teherán és Washington között kell lavíroznia, ugyanis két szövetségesének viszonya meglehetősen ellenséges, kifejezetten az óta, hogy Trump kilépett a 2015-ös iráni atomalkuból, és visszaállította az iszlám köztársaság térdre kényszerítését célzó gazdasági büntetőintézkedéseket.
A Reuters brit hírügynökség szerint azonban az irakiak egy része közönnyel fogadta Trump látogatását. "Semmit sem fogunk kapni Amerikától. Tizenhat éve vannak Irakban, és a pusztításon és a romboláson kívül semmit nem adtak nekünk" - mondta Mohamed Abdullah bagdadi lakos.