Kovács Zoltán: szánalmas ostobaságokat állít a New York Times
oVlktkpTURBXy9lMDg3MzUxYjA5YWE2ZWU5M2YxZjc2NDQ3ZDlhNGM3Mi5qcGeRlQLNAmwAwsM.jpeg

Kovács Zoltán: szánalmas ostobaságokat állít a New York Times

  • narancs.hu
  • 2018. december 27.

Külpol

A Magyar Időkben teszik helyre a New York Timest.

A felszínen Magyarország demokrácia. De mi van a felszín alatt? — Ezzel a címmel közölt cikket a New York Times karácsonyi lapszámában, ami arról szól, vajon hogyan lehetne definiálni ennek a sajátos rendszernek a jellegzetességeit: egy új típusú autokráciáról, egy régi típusú egypártrendszerről vagy valami másról van szó.

A hosszú cikkben szó esik a CEU-ügyről, a decemberi tüntetésekről, az állami média propagandára hasonlító működéséről, és a bíróságokról.

Ez persze nem tetszett a kormánynak, így Kovács Zoltán a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára a méltán híres Magyar Időkhöz szaladt, hogy az ünnepek elmúltjával helyre tegye az amerikai lapocskát.

„Az elmúlt nyolc évben már megszokott módon újra szánalmas ostobaságokat harsog a New York Times Magyarországgal és a miniszterelnökkel kapcsolatban“, állt ki főnöke mellett Kovács. Az sem tetszett neki, hogy a lap szélsőjobboldali ikonnak nevezte Orbán Viktort, vagy hogy azt írták, a CEU elüldözése a tudományos szabadság elleni támadás.

Kovács Zoltán arra már nem vette a fáradtságot, hogy tételesen, érvekkel cáfolja a lap állításait, de december végén ez talán nem is várható el a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárától, még akkor sem, ha ő maga is a CEU-n szerzett diplomát.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.