Ferenc pápa gyerekekről beszélt, akikre lőnek

  • narancs.hu
  • 2024. december 25.

Külpol

A római katolikus egyházfő azt mondta, a keresztények kötelessége, hogy reményt vigyenek oda, ahol már minden elveszett.

Kerekesszékben ülve tartott ünnepi misét Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában. A Magyar Kurír tudósítása szerint az egyházfő imádkozott a bazilika szent kapuja előtt, bekopogott rajta és megnyitotta. Segítője áttolta a kapun. Őket a liturgikus szolgálattévők, a koncelebráló bíborosok, püspökök és a vendégek követték öt kontinensről. Más keresztény felekezetek képviselői is jelen voltak, annak emlékére, hogy 2025-ben ünneplik a Niceai Zsinat 1700-ik évfordulóját, akkor a keresztények még egységben voltak.  

A pápa a szentbeszédben kitért arra, hogy nem szabad elfelejteni, az Isten mindent, mindig megbocsát. 

„Ne felejtsétek el ezt, ami az Úrban való reménység megértésének egyik módja. Ahhoz, hogy befogadjuk ezt az ajándékot, útra kell kelnünk, mégpedig a betlehemi pásztorok csodálkozásával. Az evangélium azt mondja, hogy az angyali üzenet vétele után »késedelem nélkül útra keltek« (Lk 2,16). Ez az elveszett remény újra megtalálásának, szívünkben való megújításának, időnk és korunk reménytelenségei közepette megvalósuló elhintésének jelzése: késedelem nélkül. Háborúkra gondolunk, gyerekekre, akikre lőnek, iskolákra és kórházakra, amelyekre bombákat dobnak. Ne késlekedjünk, ne lassítsuk meg lépteinket, engedjük, hogy magához vonzzon minket a szépséges híradás!” – mondta a pápa, aki a beszámolók szerint szemlátomást többször is rögtönzött.

Idézte Szent Ágostont, aki szerint meg kell vetni azokat a dolgokat, amelyek helytelenek, és legyen elég bátorsága az embernek ezek megváltoztatásához. Igazságot kereső zarándokokká kell válniuk a keresztényeknek, „soha nem fáradó álmodókká, olyan emberekké, akik engedik, hogy az Isten álma nyugtalanságot keltsen bennünk. Ez az új világ álma, hol béke és igazságosság uralkodik.” A pápa szerint fontos, hogy az ember időről időre megkérdezze önmagától, hanyadán áll az együttérzéssel. „Mindannyiunké annak az ajándéka és kötelezettsége, hogy reményt vigyünk oda, ahol az már elveszett: oda, ahol megsebesült az élet; az elárult várakozások, az összetört álmok, a szívet gyötrő bukások körébe; annak fáradtságába, aki már nem bírja tovább, annak keserű magányába, aki legyőzöttnek érzi magát, a lelket tépő szenvedésbe; a bebörtönzöttek hosszú és üres napjaiba, a szegények szűk és fagyos utcáira, a háború és erőszak által megszentségtelenített helyekre” – hallhatták a keresztények.

A misén kínaiul és arabul is imádkoztak. 

A 24.hu beszámolója szerint a bazilikában ott volt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és kormánya tagjai, diplomaták, művészek. Tíz kisgyerek virágot helyezett el a főoltárnál jászolban fekvő gyermek Jézus szobránál. Később Ferenc pápával a mise végén a Jézuskát a bazilika betlehemi jászlába fektették be. A pápa délben elmondja karácsonyi üzenetét, és áldását adja Rómára és a világra.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.