Ferenc pápa gyerekekről beszélt, akikre lőnek

  • narancs.hu
  • 2024. december 25.

Külpol

A római katolikus egyházfő azt mondta, a keresztények kötelessége, hogy reményt vigyenek oda, ahol már minden elveszett.

Kerekesszékben ülve tartott ünnepi misét Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában. A Magyar Kurír tudósítása szerint az egyházfő imádkozott a bazilika szent kapuja előtt, bekopogott rajta és megnyitotta. Segítője áttolta a kapun. Őket a liturgikus szolgálattévők, a koncelebráló bíborosok, püspökök és a vendégek követték öt kontinensről. Más keresztény felekezetek képviselői is jelen voltak, annak emlékére, hogy 2025-ben ünneplik a Niceai Zsinat 1700-ik évfordulóját, akkor a keresztények még egységben voltak.  

A pápa a szentbeszédben kitért arra, hogy nem szabad elfelejteni, az Isten mindent, mindig megbocsát. 

„Ne felejtsétek el ezt, ami az Úrban való reménység megértésének egyik módja. Ahhoz, hogy befogadjuk ezt az ajándékot, útra kell kelnünk, mégpedig a betlehemi pásztorok csodálkozásával. Az evangélium azt mondja, hogy az angyali üzenet vétele után »késedelem nélkül útra keltek« (Lk 2,16). Ez az elveszett remény újra megtalálásának, szívünkben való megújításának, időnk és korunk reménytelenségei közepette megvalósuló elhintésének jelzése: késedelem nélkül. Háborúkra gondolunk, gyerekekre, akikre lőnek, iskolákra és kórházakra, amelyekre bombákat dobnak. Ne késlekedjünk, ne lassítsuk meg lépteinket, engedjük, hogy magához vonzzon minket a szépséges híradás!” – mondta a pápa, aki a beszámolók szerint szemlátomást többször is rögtönzött.

Idézte Szent Ágostont, aki szerint meg kell vetni azokat a dolgokat, amelyek helytelenek, és legyen elég bátorsága az embernek ezek megváltoztatásához. Igazságot kereső zarándokokká kell válniuk a keresztényeknek, „soha nem fáradó álmodókká, olyan emberekké, akik engedik, hogy az Isten álma nyugtalanságot keltsen bennünk. Ez az új világ álma, hol béke és igazságosság uralkodik.” A pápa szerint fontos, hogy az ember időről időre megkérdezze önmagától, hanyadán áll az együttérzéssel. „Mindannyiunké annak az ajándéka és kötelezettsége, hogy reményt vigyünk oda, ahol az már elveszett: oda, ahol megsebesült az élet; az elárult várakozások, az összetört álmok, a szívet gyötrő bukások körébe; annak fáradtságába, aki már nem bírja tovább, annak keserű magányába, aki legyőzöttnek érzi magát, a lelket tépő szenvedésbe; a bebörtönzöttek hosszú és üres napjaiba, a szegények szűk és fagyos utcáira, a háború és erőszak által megszentségtelenített helyekre” – hallhatták a keresztények.

A misén kínaiul és arabul is imádkoztak. 

A 24.hu beszámolója szerint a bazilikában ott volt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és kormánya tagjai, diplomaták, művészek. Tíz kisgyerek virágot helyezett el a főoltárnál jászolban fekvő gyermek Jézus szobránál. Később Ferenc pápával a mise végén a Jézuskát a bazilika betlehemi jászlába fektették be. A pápa délben elmondja karácsonyi üzenetét, és áldását adja Rómára és a világra.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.