Tekintettel a közelmúltbeli feszült incidensekre a svéd, a norvég és a dán külügyminisztérium azt tanácsolja Törökországban tartózkodó állampolgárainak, hogy kerüljék a nagyobb nyilvános összejöveteleket és a turisták körében népszerű látványosságokat – jelentette szombaton a helyi sajtó a skandináv országokban.
Ankara szombaton hasonló figyelmeztetést adott ki az Egyesült Államokban és Európában tartózkodó török állampolgárokra vonatkozóan. A török külügyminisztérium utazási ajánlásában arra int, hogy "Európában a vallási intolerancia és gyűlölet veszélyes szintje" tapasztalható.
Egy másik török külügyi közleményben pedig úgy fogalmaztak, hogy "a közelmúltban szerte az Egyesült Államokban történtek rasszista incidensek, illetve verbális és fizikai támadások külföldiek ellen".
A NATO-bővítéssel kapcsolatos nézeteltérések miatt az utóbbi időben feszültség alakult ki Törökország és több európai állam, köztük a NATO-tagságra pályázó Svédország között. Több európai megmozdulást Ankara törökellenesnek, iszlamofóbnak minősített. Stockholmban kurd tüntetők felakasztottak egy bábut, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte, Hollandiában pedig oldalakat téptek ki az iszlám vallás szent könyvéből, a Koránból. Erre válaszul nemrég többen demonstráltak az isztambuli svéd nagykövetség épületénél is.
Legutóbb múlt szombaton Törökország stockholmi nagykövetségének épülete előtt egy dán aktivista, Rasmus Paludan vezetésével elégették a Koránt. Az eset után Erdogan azt mondta, Svédország nem számíthat Ankara támogatására a NATO-csatlakozással kapcsolatban.
Paludan azt mondta, minden pénteken elégeti a Korán egy példányát, mindaddig, amíg Törökország nem teszi lehetővé, hogy Svédország csatlakozzon a NATO-hoz. Ankara válaszul bekérette a dán nagykövetet. Nem mellékesen mind a könyvégetés ötlete, mind az első demonstráció részbeni finanszírozása egy Chang Frick nevű szélsőjobboldali újságíróhoz köthető, aki egyúttal az orosz propaganda-médiának is dolgozik.
Svédország - Finnországgal egy időben - Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja után kérte felvételét az észak-atlanti szövetségbe. Felvételüket mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia; ezt eddig Törökországon kívül Magyarország nem tette meg. A török kormány a svéd és finn csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a többi között terroristának nyilvánított emberek, többnyire kurdok kiadását követeli.
