Franciaország megnyitja a határait az európaiak előtt

  • narancs.hu
  • 2020. június 13.

Külpol

Aztán július 1-től a nem európaiak előtt is.

Franciaország július 1-jétől fokozatosan megnyitja a schengeni övezeten kívüliek előtt is a koronavírus-járvány miatt márciusban lezárt határait – jelentette be Jean-Yves Le Drian külügy- és Christophe Castaner belügyminiszter. Az európai uniós állampolgárok a korábbi bejelentések értelmében hétfőtől ismét korlátozás nélkül léphetnek be az országba.

A schengeni övezeten kívüli országok állampolgárai számára az Európai Bizottság csütörtöki ajánlásának megfelelően meghozott döntés értelmében a nyitás progresszív és differenciált lesz az adott ország egészségügyi helyzete alapján, és az európai szinten meghozott eljárásoknak megfelelően – hangsúlyozták közleményükben a kormánytagok, akik a járványhelyzet kedvező franciaországi és európai alakulásával indokolták a döntést.

Bármely országból is érkezzenek, a külföldi diákok kedvezőbb befogadási feltételekkel léphetnek be Franciaországba. Az ő vízumkérelmüket kiemelten fogják kezelni, és előnyben részesítik a francia hatóságok.

Ami az európai belső határokat illeti, a miniszterek megerősítették, hogy az európaiak számára hétfőn a Covid-19 fertőzés miatt életbe léptetett minden mozgáskorlátozást feloldanak.
Az Európai Unió tagállamaiból, valamint Andorrából, Izlandról, Liechtensteinből, Monacóból, Norvégiából, San Marinóból, Svájcból és a Vatikánból érkezők korlátozások nélkül beléphetnek Franciaországba. Kivételt jelent Spanyolország és Nagy-Britannia.

E két utóbbi országból érkezőkkel szemben a kölcsönösség jegyében Franciaország ugyanolyan korlátozásokat vezet be, mint amilyenek a franciákra érvényesek az adott országban. Így a Spanyolországból június 21-ig légi úton érkezőknek kéthetes karanténba kell vonulniuk. Az Egyesült Királyságból érkezők hétfőtől szabadon beléphetnek az országba, de újabb utasításig számukra is kötelező lesz a kéthetes karantén.

Franciaország a koronavírus-járvány egyik fő európai gócpontja: péntek estig 29 374-en vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben, de az elmúlt héten ötven alá csökkent a napi halálozások száma.

Kórházban jelenleg 11 124 fertőzöttet ápolnak, ami 341-gyel kevesebb, mint 24 órával ezelőtt, közülük 879-en szorulnak lélegeztetőgépre. A március 17-én kihirdetett általános karantén napján 699-en voltak lélegeztetőgépen, a járványnak a három héttel későbbi tetőzésekor több mint 7 ezren, de azóta napról napra csökken a kórházi betegek száma, a járványügyi korlátozásokat május 11. óta fokozatosan oldja fel a kormány.

A kórházi betegek háromnegyedét továbbra is a Párizs körüli Ile-de-France, valamint az ország északkeleti régióiban ápolják.

A március 1. óta regisztrált fertőzöttek száma 156 287, közülük 103 177-en kerültek kórházba és 18 185-en voltak intenzív osztályon, 72 572-en pedig gyógyultan távoztak a kórházakból, de az elmúlt 24 órában még mindig 726 új esetet tártak fel. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.