Franciaország megnyitja a határait az európaiak előtt

  • narancs.hu
  • 2020. június 13.

Külpol

Aztán július 1-től a nem európaiak előtt is.

Franciaország július 1-jétől fokozatosan megnyitja a schengeni övezeten kívüliek előtt is a koronavírus-járvány miatt márciusban lezárt határait – jelentette be Jean-Yves Le Drian külügy- és Christophe Castaner belügyminiszter. Az európai uniós állampolgárok a korábbi bejelentések értelmében hétfőtől ismét korlátozás nélkül léphetnek be az országba.

A schengeni övezeten kívüli országok állampolgárai számára az Európai Bizottság csütörtöki ajánlásának megfelelően meghozott döntés értelmében a nyitás progresszív és differenciált lesz az adott ország egészségügyi helyzete alapján, és az európai szinten meghozott eljárásoknak megfelelően – hangsúlyozták közleményükben a kormánytagok, akik a járványhelyzet kedvező franciaországi és európai alakulásával indokolták a döntést.

Bármely országból is érkezzenek, a külföldi diákok kedvezőbb befogadási feltételekkel léphetnek be Franciaországba. Az ő vízumkérelmüket kiemelten fogják kezelni, és előnyben részesítik a francia hatóságok.

Ami az európai belső határokat illeti, a miniszterek megerősítették, hogy az európaiak számára hétfőn a Covid-19 fertőzés miatt életbe léptetett minden mozgáskorlátozást feloldanak.
Az Európai Unió tagállamaiból, valamint Andorrából, Izlandról, Liechtensteinből, Monacóból, Norvégiából, San Marinóból, Svájcból és a Vatikánból érkezők korlátozások nélkül beléphetnek Franciaországba. Kivételt jelent Spanyolország és Nagy-Britannia.

E két utóbbi országból érkezőkkel szemben a kölcsönösség jegyében Franciaország ugyanolyan korlátozásokat vezet be, mint amilyenek a franciákra érvényesek az adott országban. Így a Spanyolországból június 21-ig légi úton érkezőknek kéthetes karanténba kell vonulniuk. Az Egyesült Királyságból érkezők hétfőtől szabadon beléphetnek az országba, de újabb utasításig számukra is kötelező lesz a kéthetes karantén.

Franciaország a koronavírus-járvány egyik fő európai gócpontja: péntek estig 29 374-en vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben, de az elmúlt héten ötven alá csökkent a napi halálozások száma.

Kórházban jelenleg 11 124 fertőzöttet ápolnak, ami 341-gyel kevesebb, mint 24 órával ezelőtt, közülük 879-en szorulnak lélegeztetőgépre. A március 17-én kihirdetett általános karantén napján 699-en voltak lélegeztetőgépen, a járványnak a három héttel későbbi tetőzésekor több mint 7 ezren, de azóta napról napra csökken a kórházi betegek száma, a járványügyi korlátozásokat május 11. óta fokozatosan oldja fel a kormány.

A kórházi betegek háromnegyedét továbbra is a Párizs körüli Ile-de-France, valamint az ország északkeleti régióiban ápolják.

A március 1. óta regisztrált fertőzöttek száma 156 287, közülük 103 177-en kerültek kórházba és 18 185-en voltak intenzív osztályon, 72 572-en pedig gyógyultan távoztak a kórházakból, de az elmúlt 24 órában még mindig 726 új esetet tártak fel. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.