Franciaországban csak 55 évnél idősebbeknek adják az AstraZeneca-vakcinát

  • MTI
  • 2021. március 19.

Külpol

Azzal érvelnek, hogy vérrögképződési problémákat eddig csak a fiatalabb korosztálynál regisztráltak.

Franciaországban pénteken újraindult az oltás az AstraZeneca-vakcinával, de a francia egészségügyi főhatóság (HAS) csak a legalább 55 évesek beoltását engedélyezte vele. A közvélemény megnyugtatására Jean Castex miniszterelnök ebből az oltóanyagból kapta meg az első dózist.

  Az életkori korlátozást azzal indokolta a hatóság, hogy a vérrögképződési problémák, amelyek miatt az oltást több európai ország is felfüggesztette a héten, kizárólag 55 évnél fiatalabbaknál jelentkeztek.

    Franciaországban az AstraZeneca-vakcinával eddig beoltott csaknem másfélmillió ember közül három esetben jelentkeztek a súlyos mellékhatások, egy 24, egy 26 és egy 51 éves egészségügyi dolgozónál.

    Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) csütörtökön biztonságosnak minősítette a brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett koronavírus-elleni vakcináját, de az oltás és a vérrögképződési esetek közötti kapcsolat lehetőségét egyelőre nem teljesen zárta ki - hangsúlyozta a HAS. 

    Jean Castex kormányfő csütörtök este jelentette be, hogy újraindulhat az oltás ezzel a vakcinával, és pénteken a Párizshoz közeli Saint-Mandé katonai kórházában meg is kapta az első dózist az AstraZeneca-vakcinából.

    Az 55 éves politikusnak, akinek nincsenek krónikus betegségei, még nem járna az oltás, de a miniszterelnök a franciák megnyugtatására már kedden bejelentette, hogy amennyiben az AstraZeneca felfüggesztése véget ér, "nagyon gyorsan" beoltatja vele magát.

    "Eddig az volt az irányvonalam, hogy akkor oltatom be magam, amikor sorra kerülök, nincs protekció" - mondta kedden a kormányfő. "De most úgy vélem, hogy megfontoltabb döntés, ha gyorsan beoltatom magam, hogy megmutassam honfitársaimnak, az oltás az egyetlen kivezető út ebből a válságból és teljesen biztonságosan belevághatunk" - tette hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.