Franciaországban csak 55 évnél idősebbeknek adják az AstraZeneca-vakcinát

  • MTI
  • 2021. március 19.

Külpol

Azzal érvelnek, hogy vérrögképződési problémákat eddig csak a fiatalabb korosztálynál regisztráltak.

Franciaországban pénteken újraindult az oltás az AstraZeneca-vakcinával, de a francia egészségügyi főhatóság (HAS) csak a legalább 55 évesek beoltását engedélyezte vele. A közvélemény megnyugtatására Jean Castex miniszterelnök ebből az oltóanyagból kapta meg az első dózist.

  Az életkori korlátozást azzal indokolta a hatóság, hogy a vérrögképződési problémák, amelyek miatt az oltást több európai ország is felfüggesztette a héten, kizárólag 55 évnél fiatalabbaknál jelentkeztek.

    Franciaországban az AstraZeneca-vakcinával eddig beoltott csaknem másfélmillió ember közül három esetben jelentkeztek a súlyos mellékhatások, egy 24, egy 26 és egy 51 éves egészségügyi dolgozónál.

    Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) csütörtökön biztonságosnak minősítette a brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett koronavírus-elleni vakcináját, de az oltás és a vérrögképződési esetek közötti kapcsolat lehetőségét egyelőre nem teljesen zárta ki - hangsúlyozta a HAS. 

    Jean Castex kormányfő csütörtök este jelentette be, hogy újraindulhat az oltás ezzel a vakcinával, és pénteken a Párizshoz közeli Saint-Mandé katonai kórházában meg is kapta az első dózist az AstraZeneca-vakcinából.

    Az 55 éves politikusnak, akinek nincsenek krónikus betegségei, még nem járna az oltás, de a miniszterelnök a franciák megnyugtatására már kedden bejelentette, hogy amennyiben az AstraZeneca felfüggesztése véget ér, "nagyon gyorsan" beoltatja vele magát.

    "Eddig az volt az irányvonalam, hogy akkor oltatom be magam, amikor sorra kerülök, nincs protekció" - mondta kedden a kormányfő. "De most úgy vélem, hogy megfontoltabb döntés, ha gyorsan beoltatom magam, hogy megmutassam honfitársaimnak, az oltás az egyetlen kivezető út ebből a válságból és teljesen biztonságosan belevághatunk" - tette hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.