Grúzia elnöke megvétózta az orosz mintájú „külföldiügynök-törvényt”

  • narancs.hu
  • 2024. május 19.

Külpol

Emmanuel Macron francia elnököt pedig Tbiliszibe várja.

Szalome Zurabisvili grúz államfő, aki megvétózta a „külföldi befolyásról” szóló vitatott törvényt, szombaton arra kérte Emmanuel Macron francia elnököt, menjen Tbiliszibe, hogy „végleg kivonja a Kaukázust (…) az orosz befolyás alól”.

„Emmanuel Macron gyakorlatilag megválasztásom óta, 2018-ban megígérte nekem, hogy eljön. Még a szeptemberi választási kampány (a grúz parlamenti választások) kezdete előtt meg kell tennie” – mondta a kormánnyal nyílt konfliktusban álló elnök a La Tribune Dimanche című francia hetilapnak adott interjújában. Hozzátette:

„Nemcsak Georgiáról (Grúzia) van szó, hanem arról, hogy a Kaukázus egyszer s mindenkorra kikerüljön a szovjet igából és az orosz befolyás gondolkodásmódjából” – közölte.

Az Európa-párti elnök szombaton jelentette be, hogy megvétózta a törvényt, amely tömeges tiltakozásokat váltott ki a kaukázusi országban. A kormányzó Grúziai Álom – Demokratikus Georgia pártnak azonban elegendő szavazata van a parlamentben a vétó felülbírálatához. A kedden elfogadott törvény bírálói úgy látják, a törvény kísérlet arra, hogy Grúziát Európától Oroszország felé csábítsák. A NATO, az Európai Bizottság és az ENSZ elítélte a törvényt, melynek szöveg előírja, hogy minden olyan nem kormányzati szervezetnek vagy médiaszervezetnek, amely finanszírozásának több mint 20 százalékát külföldről kapja, „külföldi hatalom érdekeit szolgáló szervezetként” kell regisztráltatnia magát, és adminisztratív ellenőrzésnek kell alávetnie magát.

Az elnöki vétó „semmin sem fog változtatni. Mindazonáltal nagyon fontos. (…) Én bizonyos értelemben ennek a társadalomnak a hangja vagyok, amely nemet mond erre a törvényre” – indokolta döntését az államfő. Szalome Zurabisvili mindazonáltal nyugalomra szólított fel, mivel szerinte „senki sem akar az instabilitás felé haladni.” „A törvényt el fogják fogadni. (…) Nem folytathatjuk a tüntetéseket. Vegyük tudomásul, és lépjünk tovább a következő szakaszba! Egy demokráciában a jövőről a szavazóurnáknak kell dönteniük” – hangsúlyozta.

Az egykori szovjet tagköztársaság 2023 decembere óta hivatalos jelölt az Európai Unióhoz való csatlakozásra, és a NATO-hoz is szeretne csatlakozni.

(Címlapképünkön: Szalome Zurabisvili felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2023. május 31-én. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.