Grúzia elnöke megvétózta az orosz mintájú „külföldiügynök-törvényt”

  • narancs.hu
  • 2024. május 19.

Külpol

Emmanuel Macron francia elnököt pedig Tbiliszibe várja.

Szalome Zurabisvili grúz államfő, aki megvétózta a „külföldi befolyásról” szóló vitatott törvényt, szombaton arra kérte Emmanuel Macron francia elnököt, menjen Tbiliszibe, hogy „végleg kivonja a Kaukázust (…) az orosz befolyás alól”.

„Emmanuel Macron gyakorlatilag megválasztásom óta, 2018-ban megígérte nekem, hogy eljön. Még a szeptemberi választási kampány (a grúz parlamenti választások) kezdete előtt meg kell tennie” – mondta a kormánnyal nyílt konfliktusban álló elnök a La Tribune Dimanche című francia hetilapnak adott interjújában. Hozzátette:

„Nemcsak Georgiáról (Grúzia) van szó, hanem arról, hogy a Kaukázus egyszer s mindenkorra kikerüljön a szovjet igából és az orosz befolyás gondolkodásmódjából” – közölte.

Az Európa-párti elnök szombaton jelentette be, hogy megvétózta a törvényt, amely tömeges tiltakozásokat váltott ki a kaukázusi országban. A kormányzó Grúziai Álom – Demokratikus Georgia pártnak azonban elegendő szavazata van a parlamentben a vétó felülbírálatához. A kedden elfogadott törvény bírálói úgy látják, a törvény kísérlet arra, hogy Grúziát Európától Oroszország felé csábítsák. A NATO, az Európai Bizottság és az ENSZ elítélte a törvényt, melynek szöveg előírja, hogy minden olyan nem kormányzati szervezetnek vagy médiaszervezetnek, amely finanszírozásának több mint 20 százalékát külföldről kapja, „külföldi hatalom érdekeit szolgáló szervezetként” kell regisztráltatnia magát, és adminisztratív ellenőrzésnek kell alávetnie magát.

Az elnöki vétó „semmin sem fog változtatni. Mindazonáltal nagyon fontos. (…) Én bizonyos értelemben ennek a társadalomnak a hangja vagyok, amely nemet mond erre a törvényre” – indokolta döntését az államfő. Szalome Zurabisvili mindazonáltal nyugalomra szólított fel, mivel szerinte „senki sem akar az instabilitás felé haladni.” „A törvényt el fogják fogadni. (…) Nem folytathatjuk a tüntetéseket. Vegyük tudomásul, és lépjünk tovább a következő szakaszba! Egy demokráciában a jövőről a szavazóurnáknak kell dönteniük” – hangsúlyozta.

Az egykori szovjet tagköztársaság 2023 decembere óta hivatalos jelölt az Európai Unióhoz való csatlakozásra, és a NATO-hoz is szeretne csatlakozni.

(Címlapképünkön: Szalome Zurabisvili felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2023. május 31-én. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.