Bernard Guetta: Grúzia nem kér Putyin birodalmi álmaiból

Publicisztika

Napok óta tüntetnek Tbilisziben az orosz mintájú „külföldiügynök-törvény” ellen, amit a Putyin-párti kormánytöbbség igyekszik elfogadtatni. A jogszabály ugyanannak a kudarcra ítélt törekvésnek a része, mint az ukrajnai háború: az orosz befolyás megtartása a régi birodalom országaiban.

Nem adják fel. A tüntetők, akik estéről estére Tbiliszi utcáira vonulnak, nem hajlandók elfogadni, hogy Bidzina Ivanisvili, Grúzia leggazdagabb embere, a kormányzó Grúz Álom Párt legfontosabb alakja a hozzá hű parlamenti többséget felhasználva arra kényszerítse az ellenzéki erőket, hogy „idegen ügynököknek” nyilvánítsák magukat.

Moszkvában ez már megtörtént, a folytatás pedig ismert. Ezután következik, hogy eltűnik a szabad sajtó, börtönbüntetést, vagy rosszabbat von maga után a hatalommal szembeni bármilyen kritika, visszatér a félelem és intézményesül a diktatúra. Ez a Putyin-modell.

Ami ellen Tbiliszi tiltakozik, az nem más, mint a Kreml legújabb kísérlete Oroszország birodalmi határainak visszaállítására.

Először 2008-ban támadták meg Grúziát, amelynek következtében két tartománya ismét orosz ellenőrzés alá került. Aztán jött a Krím elcsatolása, a Donbasz elszakadása és Ukrajna megszállása, most pedig Vlagyimir Putyin ismét megtámadja Grúziát, vazallusa és lekötelezettje, Ivanisvili közvetítésével.

A folyamat rémisztő, annál is inkább, mert a hírszerző szolgálatoknak, úgy tűnik, minden okuk megvan arra, hogy az Európában elszaporodó szabotázsakciókat a Kremlnek tulajdonítsák. A demokráciák minden eddiginél kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy lankadjon a figyelmük Ukrajnában. De van egy másik következtetés is, amit ebből a grúziai erőpárbajból le kell vonni.

Azon kívül, hogy Grúzia a függetlenségéért és a demokráciáért tüntet, és bizonyítja, hogy a szabadságra való törekvés általános emberi vonás, Ukrajnához hasonlóan a lakosság 80 százaléka az Európai Unióhoz akar csatlakozni. Az Oroszországi Föderáció és az Európai Unió közötti választást illetően a grúzok olyan egyértelműen döntöttek az Unió mellett, hogy Ivanisvili pártjának el kellett köteleznie magát a csatlakozás iránt.

 
A külföldiügynök-törvény ellen tüntetők Tbilisziben 2024. április 29-én
Fotó: MTI/AP/Zurab Cercvadze
 

Más szóval: Vlagyimir Putyinnak és a rezsimjének azért kell kieresztenie a karmait, mivel látják, hogy a demokrácia ragályos, és az ő hatalmukat gyengíti. Ukrajnában gyilkolnak, Grúziában elfojthatják a tiltakozást. De vajon sikerülhet-e nekik Tbilisziben az, amire Kijevben nem képesek?

A válasz: nem. Az a győzelem, amit a Kreml képtelen egyetlen fronton kiharcolni, egyszerre két fronton még inkább elérhetetlen lenne. Az orosz elnöknek nincsenek eszközei arra, hogy visszaállítsa a cári birodalmat, de még a Szovjetuniót sem, hiszen a diktatúrája elidegeníti Oroszországtól azokat a volt szovjet köztársaságokat, amelyeket annyira szeretne visszacsatolni. Oroszország kizárólag demokratizálódással orvosolhatná a helyzetet, de amíg Vlagyimir Putyin nem kényszerül arra, hogy kivonuljon Ukrajnából és átadja a hatalmat, addig ez álom marad.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

(Címlapképünkön: Tüntetők a külföldiügynök-törvény ellen tiltakoznak a parlament épülete előtt Tbilisziben 2024. április 15-én. Fotó: MTI/AP/Shakh Aivazov)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.