Gyermekbántalmazások: az előző pápát hibáztatják a hazájában

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. január 20.

Külpol

A német püspöki kar az ügy végére jár, 1945-től 2019-ig 497 áldozatról szól a jelentés. XVI. Benedek visszautasítja, hogy mulasztott volna.

A német katolikus püspöki konferencia (DBK) felkérésére jelentés készült az 1945 és 2019 között előfordult gyermekbántalmazási ügyekről, köztük a müncheni főegyházmegyében történtekről is. Az XVI. Benedek pápát – még érsekként – hanyagsággal megvádoló jelentést csütörtökön sajtókonferencián ismertették Münchenben.

A bajor tartományi fővárost és térségét lefedő München-Freising főegyházmegyében történt gyermekbántalmazási ügyek feltárásába külső, független szakértőként bevont Westpfahl Spilker Wastl (WSW) ügyvédi iroda jelentése szerint a vizsgált, több évtizedes időszakban a gyermekbántalmazásoknak legalább 497 áldozata volt.

A főegyházmegye érseke az 1977-től 1982-ig tartó időszakban Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa volt, aki – a jelentés szerint – a hivatali ideje alatt négy esetben nem járt el megfelelően.

A WSD azt állítja, hogy

a későbbi pápa két esetben olyan papokkal szemben mulasztotta el a fellépést, akiket elítéltek szexuális bűncselekményekért.

Ezek az emberek a büntetőjogi szankciók ellenére tovább dolgozhattak lelkipásztorként, tetteik nem jártak egyházjogi következményekkel. Az egyházmegye az áldozataikról sem gondoskodott.

XVI. Benedek a jogi szakvéleményhez csatolt állásfoglalásában visszautasította a rá vonatkozó állításokat, azt hangsúlyozva, hogy egyetlen esetben sem követett el mulasztásos vagy egyéb hivatali visszaélést.

A WSW vizsgálata szerint 1945 és 2019 között legalább 497 gyermek, illetve fiatalkorú sérelmére követtek el szexuális bűncselekményt az egyházmegye intézményeiben. Az áldozatok 60 százaléka 8 és 14 év közötti, többségük fiú. A feltételezett elkövetők közül 235-öt azonosítottak, köztük 173 papot és kilenc diakónust.

Az adatok kizárólag a dokumentált esetekre vonatkoznak, a visszaélések tényleges száma nagyobb lehet – emelte ki Martin Pusch, a vizsgálat vezetője.

A WSW elemzése szerint Joseph Ratzinger mellett az egyházmegye más vezetői sem tettek meg mindent a gyermekbántalmazások ellen. Így a jelenlegi érsek, az egyházmegyét 2008 óta vezető Reinhard Marx bíboros sem, aki két esetben nem járt el megfelelően.

Reinhard Marx – aki nem vett részt a jelentés bemutatóján – tavaly júniusban felajánlotta lemondását Ferenc pápának. Döntését az egyházi személyek által elkövetett szexuális bűncselekmények feldolgozásának kudarcával indokolta. Ferenc pápa nem fogadta el a lemondását.

Marx, aki a német katolikus püspöki konferencia (DBK) elnöke volt, 2018 szeptemberében, még a testület elnökeként bocsánatot kért a német katolikus egyházban történt gyermekbántalmazásokért.

A DBK megbízásából készített tanulmány megállapításai szerint a jelenlegi Németország területén 1946 és 2014 között 1670 pap 3677 gyermek- vagy fiatalkorú áldozatot bántalmazott.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.