Ha kell, a belga királlyal kerülné meg az EU Orbán vétóját

  • narancs.hu
  • 2025. január 17.

Külpol

Egy 1944-es háborús rendelet lehet a megoldás.

Ha Orbán Viktor betartja a fenyegetését és megvétózza az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, az EU vezetői őt megkerülve próbálják majd meg biztosítani a befagyasztott orosz vagyon Európában maradását – írja a Financial Times cikke alapján a Telex.

Az Európai Unió az Ukrajna elleni háború kitörését követően 190 milliárd eurónyi (78 ezer milliárd forint) orosz állami vagyont foglalt le, amelyet azóta Belgiumban, az Euroclear központi értékpapír-letétkezelőjénél őriznek. Az EU tervének részeként a vagyon értéknövekedését Ukrajnának adnák, a maradékot pedig egy megfelelő békeszerződés esetén juttatnák vissza Oroszországhoz.

A vagyon visszatartásához azonban az EU-nak fenn kell tartania az Oroszország elleni szankcióit, ha azok lejárnak, a 78 ezer milliárd forintnyi vagyon rövid időn belül visszajuthat az oroszokhoz. Orbán Viktor decemberben beszél arról EU vezetőinek, hogy vétózhatja a január 31-én lejáró szankciók meghosszabbítását. A magyar miniszterelnök arra hivatkozott, hogy megvárná Trump beiktatását, és ha az Egyesült Államok enyhít a szankcióin, akkor ő is hasonlót vár el az EU-tól.

A Financial Times-nak nyilatkozó EU-s diplomaták szerint a fő céljuk, hogy meggyőzzék Orbánt a szankciók fenntartásának támogatásáról, de ha ez nem sikerül, akkor kell bevetniük a B-tervüket.

Az egyik ilyen egy 1944-es háborús rendelet alkalmazásáról szól, aminek értelmében a belga király jogosult megtiltani, hogy az országból vagyontárgyakat vigyenek ki.

Mivel a lefoglalt orosz vagyont Belgiumban őrzik, akár arra is vonatkoztathatnák a szabályt. A belga királyi palota a lap kérdésére annyit közölt, hogy a rendelet alkalmazásáról az aktuális jogszabályok szerint nem a király, hanem a belga parlament dönt – igaz, azt a királynak is alá kell írnia.

(Címlapképünkön: Fülöp belga király Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt üdvözli Brüsszelben 2024. május 28-án. Fotó: MTI/EPA pool/Agence Peps)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.