Hét hónapot várt egy turista, hogy megnézhesse a Machu Picchut

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. október 13.

Külpol

Végül megérte, egyedül járhatta be helyszínt.

Egyetlen turista számára megnyitotta Peru a Machu Picchut, miután a koronavírus-járvány miatt az andoki országban rekedt japán férfi csaknem hét hónapja vár arra, hogy beléphessen az inka romvárosba.

Takajama Jessze a történelmi helyszín közelében, a hegyek lejtőin elterülő városban, Aguas Calientesben élt március közepe óta és a kulturális minisztériumnál kérelmezte, hogy beléphessen a Machu Picchu területére - mondta el Alejandro Neyra miniszter.

"Azzal az álommal érkezett Peruba, hogy felkereshesse a területet. A japán állampolgár a park vezetőjével együtt látogatta meg a parkot, hogy még azelőtt teljesíthesse az álmát, hogy visszatér hazájába" - mondta Neyra virtuális sajtótájékoztatóján.

Így Takajama lehetett az első látogató, aki hét hónap után végigsétálhatott a világörökségek közé tartozó, több mint 500 éves város romjai között. A férfi eredeti tervei szerint csak néhány napot töltött volna Peruban, hogy megnézze a Machu Picchut.

Neyra elmondta, hogy novemberben újra megnyitják a hazai és külföldi turisták előtt a helyet, de pontos időpontot nem közölt. A romváros normális látogatószámának (675 fő) csak 30 százalékát engedik be majd a területre.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.