Hivatalos: a CIA szerint maga a szaúdi trónörökös rendelte el az újságíró meggyilkolását

  • narancs.hu
  • 2018. november 17.

Külpol

Ehhez képest a szaúdiak megpróbálják tisztára mosni Mohammed bin Szalmánt.

Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége, a CIA arra jutott, hogy a szaúdi trónörökös rendelte el Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolását – tudatta a The Washington Post pénteki számában.

A CIA állítása alapján Szaúd-Arábia kormánya valótlanul bizonygatja, hogy Mohammed bin Szalmánnak nincs köze a The Washington Post szaúdi újságírójának halálához.

A szaúdi ügyészség csütörtökön jelentette be, hogy halálbüntetést kért öt vádlottra a Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolásának ügyében folyó rijádi büntetőperben. A vádirat szerint az öt férfi Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán méreginjekcióval meggyilkolta, majd feldarabolta Hasogdzsit. A perben további tíz ember ül a vádlottak padján, viszont teljesen tisztára mosták az ügyben a sivatagi királyság nagyhatalmú trónörökösét, Mohammed bin Szalmánt.

Szaúdi tisztviselő: Csak meg akartuk győzni az ellenzéki újságírót, hogy jöjjön haza, de véletlenül megöltük

„Megpróbálták megakadályozni, hogy kiabáljon, de meghalt." Tegnap beszámoltunk róla, hogy Szaúd-Arábia két hét tagadás után elismerte: október 2-án az ország isztambuli konzulátusán halt meg Dzsamál Hasogdzsi, az abszolút monarchiát élesen bíráló újságíró, miután összetűzésbe került az ott tartózkodó személyek egy csoportjával. A Reutersnek névtelenül nyilatkozó szaúdi kormányzati tisztviselő most az ügy újabb részleteit tárta fel.

A Post névtelenségbe burkolódzó nyilatkozókra hivatkozva azt írja, hogy a CIA számos információs forrást elemzett, köztük egy telefonbeszélgetést a trónörökös fivére, Halid bin Szalmán, Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete és Hasogdzsi között.

Mind a Fehér Ház, mind az amerikai külügyminisztérium pénteken elzárkózott attól, hogy kommentálja a The Washington Post cikkét.

Mohammed bin Szalmán

Mohammed bin Szalmán

 

Az 59 éves Dzsamál Hasogdzsit, aki az Egyesült Államokban élt, október 2-án gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, ahová azért ment, hogy beszerezze a török menyasszonyával tervezett házasságkötéshez szükséges iratokat. Az isztambuli főügyészség szerint Hasogdzsit előre kitervelten megfojtották, mihelyt belépett a külképviselet épületébe. Az újságíró holttestét – szintén előre megfontoltan - a gyilkosságot követően feldarabolták, majd megsemmisítették.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.