Horvátország elkötelezett az Unió nyugat-balkáni bővítése mellett

  • narancs.hu
  • 2020. január 9.

Külpol

Andrej Plenkovic horvát kormányfő már tárgyalt Emmanuel Macronnal, hátra van még Ursula von der Leyen és Angela Merkel.

"Horvátország többet tud a szomszédos országokról, mint más országok, és felelősséget is érez európai integrációs törekvéseik támogatása iránt, ezért elkötelezett az EU nyugat-balkáni bővítése mellett" - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön Zágrábban, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján.

Plenkovic és Michel a közös prioritásokról és aktuális témákról tárgyalt Zágrábban abból az alkalomból, hogy Horvátország január 1-jén átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
Plenkovic kiemelte: azt szeretnék elérni, hogy a májusban rendezendő zágrábi Nyugat-Balkán-EU csúcstalálkozón a következő tíz évre meghatározzák a célokat, és még a találkozó előtt megtalálják annak lehetőségét, hogy folytatódhassanak Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásai.

Charles Michel és Andrej Plenkovic Zágrábban

Charles Michel és Andrej Plenkovic Zágrábban

Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat

 

"Elkötelezetten dolgozom ezen, erről tárgyaltam Emmanuel Macron francia elnökkel, pénteken erről tárgyalok majd Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és jövő héten Angela Merkel német kancellárral is Berlinben" - jelentette ki Plenkovic.

Franciaország az októberi EU-csúcstalálkozón blokkolta a balkáni államok csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Emmanuel Macron francia elnök ezt azzal indokolta, hogy az uniónak először meg kell reformálnia az EU bővítési procedúráját.

Charles Michel ezzel kapcsolatban kijelentette: "Meg kell határoznunk a csatlakozási folyamatokra vonatkozó közös irányelveket, és az is fontos, hogy világos jelzést tudjunk adni azoknak az országoknak, amelyek csatlakozni kívánnak".

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?