Interjú

„Így változik meg a világrend”

Ivan Krasztev politikatudós, a szófiai Liberális Stratégiai Központ elnöke

Külpol

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Magyar Narancs: A lengyel elnökválasztás óta sokan teszik fel a kérdést: meddig marad még velünk a populista jobboldal és miért olyan sikeres, hogy visszatérésre is képes?

Ivan Krasztev: Ez a fajta jobboldal mára strukturális részévé vált az európai politikának, tehát nem csak jön és megy. Az egykori radikális pártok mára átalakították a jobboldalt, és nem csak Kelet-Európában. A szereplők közben még cserélődnek is, nem lepődnék meg, ha Lengyelországban a következő választáson a Konföderáció már erősebb lenne, mint Kaczyński pártja, a Jog és Igazságosság. De nem hiszem, hogy a következő egy-két évtizedben visszatérünk a húsz évvel ezelőttiig létezett felálláshoz, amelyben egy nagy balközép és egy nagy jobbközép párt küzdött, miközben kis pártok bóklásztak a peremvidéken. És miközben a jobboldal felemelkedéséről beszélünk, más dolgok is történnek: Szerbiában, Törökországban, Izraelben vagy akár Magyarországon egyfajta autoriter konszolidáció történik. Itt a legfőbb választóvonal már nem a bal-jobb tengely, hanem egy-egy politikai vezető körül húzódik. Vučić vagy anti-Vučić, Netanjahu vagy anti-Netanjahu, Erdoğan vagy anti-Erdoğan. Ezek a személyek strukturálják a politikai rendszereket – bár kivételek vannak, és Lengyelországra épp nem teljesen igaz ez.

MN: A modern demokratikus politika egyetlen célja az lenne a jövőben, hogy a baloldaltól a liberálison át a jobbközépig minden erő összefogjon, hogy megállítsanak egy autokrata vezetőt?

IK: A demokratikus politika nagy és sokrétű változáson megy át. De ha azt firtatjuk, hogy valamely rendszer demokrácia-e vagy sem, három dologra érdemes figyelni. Először is: egy demokráciában, ha nyersz, akkor nem sokat nyersz, és ha veszítesz, nem vesztesz sokat. Nem veszted el a tulajdonod és a szabadságod. Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy megértsük, demokráciában élünk-e vagy sem: meg kell nézni, mi az ára az ellenzékbe kerülésnek. Ha ez túl nagy, akkor valószínűleg nem demokráciában élünk. A második a választók érzéseinek intenzitása választáskor: mennyire fogadják el, hogy mindenki szavazata ugyanannyit ér. Ha ezt széles körben el­fogadják, az egyfajta „drámátlanítást” hoz magával. A harmadik pedig a jövő kérdése. A jövő a demokrácia láthatatlan intézménye: azt üzeni, lesz holnap, és azt mi alakíthatjuk. Hogy számos problémát, amit ma nem tudunk megoldani, megoldhatunk holnap is. A demokrácia ismérve, hogy bizonyos ügyeket elhalaszthatunk, ami csökkenti a feszültséget. Most azonban a sürgősség érzésének növekedését látjuk: nincs biztos jövő, és nincs már idő sem. A baloldalon ezt az érzést a klímaváltozás erősíti: ha ma nem teszünk semmit, 10–15 év múlva már nem is tehetünk semmit. A jobboldalon a demográfiai félelmek fűtik: ha ma nem teszünk semmit, 10–15 év múlva teljesen és visszafordíthatatlanul átalakul a társadalom szerkezete. A politikai pártok egyre inkább úgy tekintenek a soron következő választásra, mint az utolsóra, a legfontosabbra. A politikusok régebben is azt szajkózták, hogy „ez a legfontosabb választás”, de most el is hiszik. És ha ez az utolsó választás, akkor nem lehet elveszíteni. Egy bolgár kommunista költő ezt írta: „Ha ez az utolsó, végső csata, akkor jobb, ha te lősz először.” Az érzés, hogy a tét túl nagy, veszélyes.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.