Ilaria Salis: „Nem emésztették meg, hogy eddig az antifasizmus és az emberi jogok győzedelmeskedtek”

  • narancs.hu
  • 2024. október 30.

Külpol

A börtönből mentelmi joga miatt kiengedett antifasiszta EP-képviselő szerint Orbán Viktor előre eldöntötte a bűnösségét.

A magyar sajtóval továbbra sem különösebben áll szóba Ilaira Salis, az EP- képviselő most a Guardiannek adott interjújában beszélt arról, ki akar-e bújni az ellene Magyarországon folyó eljárás alól. Mint ismert, az antifa aktivistát azzal vádolják, hogy az egyik fő szervezője volt a tavaly februári, kitörés napi utcai támadásoknak, és akár 11 évet is kaphat, ha bűnösnek találják. Fogva tartásának körülményei tiltakozást váltottak ki Olaszországban, mert a tanárnőt vezetőszáron, megbilincselt kézzel és bokával vezették be a bíróságra. Mivel júniusban EP-képviselőnek választották Olaszországban, mentelmi joga miatt a magyar hatóságoknak el kellett őt engednie. A magyar kormány most a mentelmi joga eltörlését kérte.

„A tét a hitelességük, és az európai parlamenti képviselővé választásom minden bizonnyal váratlanul érte és zavarba hozta őket”

– mondta Salis, aki szerint nyilvánvaló volt, hogy a magyar kormány minden megtesza börtönbe juttatásáért, mivel “nem emésztették meg, hogy eddig az antifasizmus és az emberi jogok győzedelmeskedek.”

Salis szerint az ügye nemcsak bírósági, hanem politikai ügy, Orbán egyik stratégiája arra, hogy folytassa a propagandát Magyarországon. Salis hozzátette, hogy az ügyét az Európai Unióban is könnyen ki tudják használni. „Csak remélni tudom, hogy az olasz kormány támogat engem mint állampolgárát, és megvédi a jogállamiságot” – mondta Salis, aki azt is hozzátette, hogy nem akar kibújni a per alól, csak tisztességes tárgyalást szeretne. Az EP-képviselő szerint Orbán már elítélte, bűnösként beszélt róla, holott még nem született ítélet az ügyben. 

A magyar hatóságok egyébként kérték Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke korábban bejelentette, hogy az ügyet továbbították a testület jogi szakbizottságához. Salis mentelmi jogáról még hónapokig nem döntenek.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.