Elnökválasztás az Egyesült Államokban

A megosztott ország

Külpol

Amerika november 5-én választ Donald Trump és Kamala Harris között. Míg a magyar közvélemény csupán az elnökválasztásra és az eredményére fókuszál, addig sok amerikai számára nem is az elnökválasztás lesz a legfontosabb azon a napon.

Az Egyesült Államoknak 345 millió lakosa van és közülük mintegy 244 millió polgár jogosult a választásra. A voksoláson részt venni nem kötelező, de várható, hogy a jogosultak mintegy kétharmada, vagyis kb. 160 millió polgár szavazni is fog. November 5-én kongresszusi képviselőket, szenátorokat, polgármestereket is választanak. Helyi, városi, megyei tisztségviselőkről döntenek, és kezdeményezések százairól kell véleményt mondaniuk. Még választott képviselőket is visszahívhatnak. A rendszer bonyolult, a polgárok gyakran hetekig tanulmányozzák a helyi javaslatokat, hiszen azok a zsebére mehetnek, érinthetik a helyi adókat. Nem ritka, hogy lakóközösségek együtt vitatják meg a javaslatokat, és helyi jelöltek házról házra járva lobbiznak.

Csalásra szinte semmilyen lehetőség sincs, a médiában mégis gyakran jelennek meg ilyen álhírek. Kaliforniában, ahol e sorok írója él, elektronikusan követhető a szavazatok útja. A korai levélszavazás is nagyon népszerűvé vált, két héttel a hivatalos választási nap előtt már 30 millió amerikai szavazott így. Vannak államok, ahol szavazógépeket is használnak, és a szavazás módszere is eltérő lehet helyenként. Egyre gyakoribb az ún. rangsorolásos (ranked choice) szavazás, ahol rangsorolni lehet az összes jelöltet, és az alapján dől el, hogy ki a nyertes.

Mindezt nagyon is komolyan veszi az amerikaiak többsége, a munkahelyeken kétórás fizetett szabadidőt kell biztosítani a választás napján, sőt van, ahol munkaszüneti napot hirdetnek! Az amerikai demokrácia ünnepnapja. A választási hagyomány része az is, hogy a vesztes gratulál a győztesnek, és támogatásáról biztosítja munkájában. Ez az esetek döntő többségében meg is történik. Trump elnök volt a kivétel, ő nem gratulált Biden megválasztásakor.

Pennsylvania, a csodák csodája

Ma már a magyar közvélemény is ismeri az elnökválasztás elektori rendszerét, vagyis azt, hogy az elnök személyére nem szövetségi szinten, hanem államonként szavaznak. Nem az nyeri az elnökválasztást, aki országosan a legtöbb szavazatot kapja, hanem az, aki a legtöbb elektori szavazatot gyűjti be, pontosabban az 538-ból elsőként éri el a bűvös 270-es határt. Az újkori választások történetében többször is előfordult már, hogy a demokrata jelölt több szavazatot kapott országosan, de veszített az elektori kollégium szavazataival.

Kaliforniában gyakorlatilag nincs elnökválasztási kampány, ez egy Blue State, vagyis 100 százalékos bizonyossággal állítható, hogy az állam 54 elektori szavazatát a demokrata jelölt, Kamala Harris fogja elnyerni. Az elnökjelölt ebben az államban született és államügyész is itt volt. Ugyanúgy nincs elnökválasztási kampány a Red State – Texas vagy éppen Idaho – államokban, mert bizonyos, hogy ott a 40, illetve 4 elektori szavazat Trump elnöké lesz. Nem meglepően ezekben az államokban a helyi választások az igazán izgalmasak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.