Az Egyesült Államoknak 345 millió lakosa van és közülük mintegy 244 millió polgár jogosult a választásra. A voksoláson részt venni nem kötelező, de várható, hogy a jogosultak mintegy kétharmada, vagyis kb. 160 millió polgár szavazni is fog. November 5-én kongresszusi képviselőket, szenátorokat, polgármestereket is választanak. Helyi, városi, megyei tisztségviselőkről döntenek, és kezdeményezések százairól kell véleményt mondaniuk. Még választott képviselőket is visszahívhatnak. A rendszer bonyolult, a polgárok gyakran hetekig tanulmányozzák a helyi javaslatokat, hiszen azok a zsebére mehetnek, érinthetik a helyi adókat. Nem ritka, hogy lakóközösségek együtt vitatják meg a javaslatokat, és helyi jelöltek házról házra járva lobbiznak.
Csalásra szinte semmilyen lehetőség sincs, a médiában mégis gyakran jelennek meg ilyen álhírek. Kaliforniában, ahol e sorok írója él, elektronikusan követhető a szavazatok útja. A korai levélszavazás is nagyon népszerűvé vált, két héttel a hivatalos választási nap előtt már 30 millió amerikai szavazott így. Vannak államok, ahol szavazógépeket is használnak, és a szavazás módszere is eltérő lehet helyenként. Egyre gyakoribb az ún. rangsorolásos (ranked choice) szavazás, ahol rangsorolni lehet az összes jelöltet, és az alapján dől el, hogy ki a nyertes.
Mindezt nagyon is komolyan veszi az amerikaiak többsége, a munkahelyeken kétórás fizetett szabadidőt kell biztosítani a választás napján, sőt van, ahol munkaszüneti napot hirdetnek! Az amerikai demokrácia ünnepnapja. A választási hagyomány része az is, hogy a vesztes gratulál a győztesnek, és támogatásáról biztosítja munkájában. Ez az esetek döntő többségében meg is történik. Trump elnök volt a kivétel, ő nem gratulált Biden megválasztásakor.
Pennsylvania, a csodák csodája
Ma már a magyar közvélemény is ismeri az elnökválasztás elektori rendszerét, vagyis azt, hogy az elnök személyére nem szövetségi szinten, hanem államonként szavaznak. Nem az nyeri az elnökválasztást, aki országosan a legtöbb szavazatot kapja, hanem az, aki a legtöbb elektori szavazatot gyűjti be, pontosabban az 538-ból elsőként éri el a bűvös 270-es határt. Az újkori választások történetében többször is előfordult már, hogy a demokrata jelölt több szavazatot kapott országosan, de veszített az elektori kollégium szavazataival.
Kaliforniában gyakorlatilag nincs elnökválasztási kampány, ez egy Blue State, vagyis 100 százalékos bizonyossággal állítható, hogy az állam 54 elektori szavazatát a demokrata jelölt, Kamala Harris fogja elnyerni. Az elnökjelölt ebben az államban született és államügyész is itt volt. Ugyanúgy nincs elnökválasztási kampány a Red State – Texas vagy éppen Idaho – államokban, mert bizonyos, hogy ott a 40, illetve 4 elektori szavazat Trump elnöké lesz. Nem meglepően ezekben az államokban a helyi választások az igazán izgalmasak.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
