Iohannis magabiztosan megnyerte a román elnökválasztás első fordulóját a részeredmények szerint

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. november 11.

Külpol

A második fordulót Klaus Iohannis államfő és Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő részvételével rendezik meg november 24-én.

Mintegy 15 százalékpontnyi előnnyel nyerte a tisztségben lévő, második mandátumára pályázó Klaus Iohannis román államfő az elnökválasztás vasárnap befejeződött első fordulóját a második helyezett Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfővel szemben – derült ki a központi választási bizottság honlapján hétfő reggel elérhető részeredményekből.

A hazai voksok 99 százalékának és a külföldön leadott voksok kétharmadának feldolgozása alapján Iohannis az érvényes szavazatok 37,6 százalékával győzött, míg Dancila a voksok 22,7 százalékát szerezte meg. Így kettejük részvételével rendezik meg az elnökválasztás második fordulóját november 24-én.

A harmadik helyen Dan Barna, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke végzett, a részeredmények szerint 14,7 százalékkal.

A negyedik helyen a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművész végzett 9, az ötödiken Teodor Paleologu, a (Traian Basescu volt államfő által alapított) Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnökjelöltje 5,7 százalékkal.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szavazatszámlálás hétfő reggeli állása szerint az érvényes voksok 3,95 százalékát kapta.

A külföldi választókörökben, ahol péntektől vasárnapig, három napon keresztül lehetett voksolni, 675 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás – eddigi csúcsot jelentő – második fordulójában.

A belföldi részvétel elmaradt a korábbi elnökválasztások első fordulójában mért, 50 százalékot mindig meghaladó értékektől: a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 47,66 százaléka járult vasárnap az urnákhoz.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.