Donald Trump leköszönő amerikai elnök "ürügyet" keres ahhoz, hogy háborút indítson – jelentette ki csütörtökön Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter, utalva a Teherán és Washington között ismételten kiéleződött feszültségekre.
Január 3-án lesz egy éve, hogy Bagdadban Donald Trump parancsára amerikai drón végzett Kászem Szulejmáni tábornokkal, az iráni forradalmi gárda egyik magas rangú parancsnokával, az iráni regionális stratégia kidolgozójával. A támadás után a két ellenség nem állt messze a közvetlen összeütközéstől – jegyezte meg az AFP francia hírügynökség.
November végén felvonultatták az Arab(Perzsa)-öbölbe a Nimitz amerikai repülőgéphordozót, december 10-én pedig két B-52 amerikai bombázó repült át a térség felett egy elsősorban Irán ellen irányuló erődemonstráció keretében.
"Ahelyett, hogy az Egyesült Államokban az új koronavírus ellen küzdenének, Donald Trump és cinkosai milliárdokat pazarolnak arra, hogy B-52-ket röptessenek és a mi térségünkbe küldjék az armadát" - írta Twitter-üzenetében az iráni külügyminiszter.
"Az iraki hírszerzés jelezte: összeesküvés folyik, ürügyet keresnek arra, hogy háborút indíthassanak" – tette hozzá Zaríf.
Szulejmáni halála után Irán rakétatámadásokat intézett olyan iraki támaszpontok ellen, amelyeken amerikai katonák állomásoznak a nemzetközi dzsihádellenes szövetség keretében.
"Irán nem keresi a háborút, de nyíltan és közvetlenül válaszolni fog, hogy megvédje népét, annak biztonságát és létfontosságú érdekeit" – írta még az iráni külügyminiszter.
Donald Trump a múlt héten jelezte, hogy Iránt tartja felelősnek az Irakban tartózkodó amerikaiak elleni minden véres támadásért; azzal vádolta meg Teheránt, hogy Irán hajtotta végre a bagdadi amerikai nagykövetség elleni rakétatámadást.
A CNN cikke szerint szerdán B-52-es bombázók repültek a Közel-Keletre, pentagoni források szerin a katonai erődemonstráció célja az, hogy eltérítse Teheránt egy lehetséges amerikai érdekeket sértő akciótól Szulejmáni meggyilkolásának évfordulóján. Ugyanakkor maga a Pentagon is megosztott abban, hogy mekkora egy ilyen iráni akció valódi kockázata: egyes hírszerzési információk alapján magas a kockázata egy kisebb volumenű iráni támadásnak, mások szerint az információt túlértékelték.
A CNN mindenesetre minisztériumi forrásokra hivatkozva azt is megjegyzi: az amerikai védelmi miniszter szerdán úgy döntött, nem vonja be az aktivitásba a Nimitzet, vagyis a világ egyik legnagyobb nukleáris repülőgép-hordozó hajóját, éppen azért, hogy elejét vegye a szituáció eszkalálódásának.
