Januártól a schengeni övezet része lesz Románia és Bulgária is

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. december 12.

Külpol

Döntöttek az uniós belügyminiszterek. 

Az uniós tagállamok belügyminiszterei úgy határoztak, hogy 2025. január 1-jétől megszüntetik a személyek ellenőrzését a Bulgária és Románia közös, és közös belső szárazföldi határain – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége csütörtökön.

A brüsszeli közlemény Pintér Sándort, az uniós tanács elnökségét betöltő Magyarország belügyminiszterét idézte, aki történelmi pillanatnak nevezte, hogy Bulgária és Románia végre teljes jogú schengeni taggá vált az Európai Unióban.

A magyar elnökség kiemelt prioritása volt a személyek ellenőrzésének megszüntetése az említett tagállamokkal közös és azok közötti belső szárazföldi határokon, "és ezt ma meg is valósítottuk" – emelte ki Pintér. Hozzátette, a lépés nemcsak a bolgár és román állampolgárok, hanem az EU egésze számára is előnyös lesz.

Az Európai Bizottság üdvözölte a Belügyek Tanácsának egyhangú határozatát, mely – mint kiemelték – a két ország schengeni övezethez való csatlakozását teszi teljessé. A két ország csatlakozása a schengeni térséghez nemcsak az övezetet erősíti, hanem a belső piacot is, valamint javítja az utazás, a kereskedelem és a turizmus lehetőségeit.

A kedvező döntést egyebek mellett az tette lehetővé, hogy a két ország sikeresen hajtotta végre a brüsszeli végrehajtó testület által márciusban elindított menekültügyi, illetve az uniós maradásra jogosulatlanok visszaküldésére vonatkozó eljárások kísérleti intézkedéseit. Mindkét ország továbbra is támogatni fogja a közös európai erőfeszítéseket az EU külső határain az unió biztonságának garantálása és a migrációs kihívások kezelése érdekében – jelentették ki.

A csaknem 450 millió lakosú unióban történő zökkenőmentes és biztonságos utazást szavatoló schengeni övezet nélkülözhetetlen az Európai Unió, a lakossága és a vállalkozásai számára – tették hozzá.

Emlékeztettek arra, hogy Bulgária és Románia már uniós csatlakozásuk óta alkalmazzák a schengeni jogi keret egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.

Az uniós tanács 2023. december végén megállapodott a Bulgáriával és Romániával közös légi és tengeri határokon végzett belső határellenőrzések megszüntetéséről, amelynek értelmében március 31-től megszűnt a személyek ellenőrzése a Bulgária és Románia, valamint a többi schengeni ország közötti belső uniós légi és tengeri határokon.

A mostani közlés szerint a jogi keret fennmaradó részeiről, köztük a belső uniós határokon történő ellenőrzések megszüntetéséről és a kapcsolódó intézkedésekről a belügyi tanács egyhangúlag határozott, miután "a hatályos schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megtörtént annak ellenőrzése, hogy az adott országok megfelelnek-e a szükséges feltételeknek".

A brüsszeli közleményben kiemelték: a schengeni övezet a világ legnagyobb szabad utazási térsége. Először a Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg közötti határellenőrzést szüntették meg 1985-ben. A schengeni térség jelenleg 29 országot – a 27 EU-tagállamból 25-öt, valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot foglalja magában. A Ciprussal közös határokon még nem szüntették meg az ellenőrzéseket, és Írország nem része a schengeni térségnek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.