Januártól a schengeni övezet része lesz Románia és Bulgária is

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. december 12.

Külpol

Döntöttek az uniós belügyminiszterek. 

Az uniós tagállamok belügyminiszterei úgy határoztak, hogy 2025. január 1-jétől megszüntetik a személyek ellenőrzését a Bulgária és Románia közös, és közös belső szárazföldi határain – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége csütörtökön.

A brüsszeli közlemény Pintér Sándort, az uniós tanács elnökségét betöltő Magyarország belügyminiszterét idézte, aki történelmi pillanatnak nevezte, hogy Bulgária és Románia végre teljes jogú schengeni taggá vált az Európai Unióban.

A magyar elnökség kiemelt prioritása volt a személyek ellenőrzésének megszüntetése az említett tagállamokkal közös és azok közötti belső szárazföldi határokon, "és ezt ma meg is valósítottuk" – emelte ki Pintér. Hozzátette, a lépés nemcsak a bolgár és román állampolgárok, hanem az EU egésze számára is előnyös lesz.

Az Európai Bizottság üdvözölte a Belügyek Tanácsának egyhangú határozatát, mely – mint kiemelték – a két ország schengeni övezethez való csatlakozását teszi teljessé. A két ország csatlakozása a schengeni térséghez nemcsak az övezetet erősíti, hanem a belső piacot is, valamint javítja az utazás, a kereskedelem és a turizmus lehetőségeit.

A kedvező döntést egyebek mellett az tette lehetővé, hogy a két ország sikeresen hajtotta végre a brüsszeli végrehajtó testület által márciusban elindított menekültügyi, illetve az uniós maradásra jogosulatlanok visszaküldésére vonatkozó eljárások kísérleti intézkedéseit. Mindkét ország továbbra is támogatni fogja a közös európai erőfeszítéseket az EU külső határain az unió biztonságának garantálása és a migrációs kihívások kezelése érdekében – jelentették ki.

A csaknem 450 millió lakosú unióban történő zökkenőmentes és biztonságos utazást szavatoló schengeni övezet nélkülözhetetlen az Európai Unió, a lakossága és a vállalkozásai számára – tették hozzá.

Emlékeztettek arra, hogy Bulgária és Románia már uniós csatlakozásuk óta alkalmazzák a schengeni jogi keret egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.

Az uniós tanács 2023. december végén megállapodott a Bulgáriával és Romániával közös légi és tengeri határokon végzett belső határellenőrzések megszüntetéséről, amelynek értelmében március 31-től megszűnt a személyek ellenőrzése a Bulgária és Románia, valamint a többi schengeni ország közötti belső uniós légi és tengeri határokon.

A mostani közlés szerint a jogi keret fennmaradó részeiről, köztük a belső uniós határokon történő ellenőrzések megszüntetéséről és a kapcsolódó intézkedésekről a belügyi tanács egyhangúlag határozott, miután "a hatályos schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megtörtént annak ellenőrzése, hogy az adott országok megfelelnek-e a szükséges feltételeknek".

A brüsszeli közleményben kiemelték: a schengeni övezet a világ legnagyobb szabad utazási térsége. Először a Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg közötti határellenőrzést szüntették meg 1985-ben. A schengeni térség jelenleg 29 országot – a 27 EU-tagállamból 25-öt, valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot foglalja magában. A Ciprussal közös határokon még nem szüntették meg az ellenőrzéseket, és Írország nem része a schengeni térségnek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.