Japán rombolóhajót küldött az Ománi-öbölbe

  • narancs.hu
  • 2020. február 2.

Külpol

A kereskedelmi hajózás biztonsága érdekében.

Az Egyesült Államok és Irán szembenállása miatt forrongó közel-keleti térségen halad át Japán olajimportjának 90 százaléka. A távol-keleti szigetország ezért a Takanami nevű rombolót küldte 200 fős legénységével a régióba. A Takanami várhatóan február végén érkezik meg az Ománi-öbölbe.

A helikoptert is hordozó hadihajó két P-3 Orion típusú tengerészeti felderítő repülőgéppel közösen fogja szavatolni a japán kikötők felé tartó kereskedelmi hajók biztonságát. Az egy évre tervezett - hivatalosan információszerzési - misszióban összesen 260 japán katona vesz részt. A romboló az ománi Szalála kikötőjét fogja használni készletfeltöltésre, míg a repülőgépek Dzsibutiból fogják végezni járőrtevékenységüket.

"Az információszerző misszió rendkívüli jelentőségű, és közvetlenül kapcsolódik állampolgáraink életéhez. A Japán által felhasznált olaj 90 százaléka olyan területeken halad át, mint az Ománi-öböl. Ezt a térséget ütőérnek is nevezhetjük, amely életben tartja a japán állampolgárokat" - fogalmazott Abe Sindzó japán miniszterelnök a Takanami legénységének búcsúztató ceremóniáján, Jokoszuka kikötőjében.

Abe Sindzó kormánya korábban közölte: a veszélybe került hajók védelmére kész felhatalmazást adni erő alkalmazására. A Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy ez vitatott döntés, ugyanis a szigetország az alkotmánya értelmében lemondott a hadviselés jogáról a második világháborút követően, illetve tilos katonai erőt alkalmaznia nemzetközi vitás kérdések rendezésére.

Teherán figyelmeztette Tokiót, hogy külföldi katonai erő telepítése nem fog hozzájárulni a béke és biztonság fenntartásához a Perzsa(Arab)-öböl térségében. Japán ugyanakkor leszögezte, hogy erői nem vesznek részt a perzsa-öbölbeli hajózás védelmét célzó, Egyesült Államok vezette haditengerészeti misszióban.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.