Japán rombolóhajót küldött az Ománi-öbölbe

  • narancs.hu
  • 2020. február 2.

Külpol

A kereskedelmi hajózás biztonsága érdekében.

Az Egyesült Államok és Irán szembenállása miatt forrongó közel-keleti térségen halad át Japán olajimportjának 90 százaléka. A távol-keleti szigetország ezért a Takanami nevű rombolót küldte 200 fős legénységével a régióba. A Takanami várhatóan február végén érkezik meg az Ománi-öbölbe.

A helikoptert is hordozó hadihajó két P-3 Orion típusú tengerészeti felderítő repülőgéppel közösen fogja szavatolni a japán kikötők felé tartó kereskedelmi hajók biztonságát. Az egy évre tervezett - hivatalosan információszerzési - misszióban összesen 260 japán katona vesz részt. A romboló az ománi Szalála kikötőjét fogja használni készletfeltöltésre, míg a repülőgépek Dzsibutiból fogják végezni járőrtevékenységüket.

"Az információszerző misszió rendkívüli jelentőségű, és közvetlenül kapcsolódik állampolgáraink életéhez. A Japán által felhasznált olaj 90 százaléka olyan területeken halad át, mint az Ománi-öböl. Ezt a térséget ütőérnek is nevezhetjük, amely életben tartja a japán állampolgárokat" - fogalmazott Abe Sindzó japán miniszterelnök a Takanami legénységének búcsúztató ceremóniáján, Jokoszuka kikötőjében.

Abe Sindzó kormánya korábban közölte: a veszélybe került hajók védelmére kész felhatalmazást adni erő alkalmazására. A Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy ez vitatott döntés, ugyanis a szigetország az alkotmánya értelmében lemondott a hadviselés jogáról a második világháborút követően, illetve tilos katonai erőt alkalmaznia nemzetközi vitás kérdések rendezésére.

Teherán figyelmeztette Tokiót, hogy külföldi katonai erő telepítése nem fog hozzájárulni a béke és biztonság fenntartásához a Perzsa(Arab)-öböl térségében. Japán ugyanakkor leszögezte, hogy erői nem vesznek részt a perzsa-öbölbeli hajózás védelmét célzó, Egyesült Államok vezette haditengerészeti misszióban.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.