Magyar Narancs: A jogállamiság védelmének irányba tett első lépésnek tekinthető, hogy az uniós értékeket védő civil szervezetek támogatását megháromszorozták?
JB: Része annak az általános erőfeszítésnek, hogy javuljon a közösség reakcióképessége a jogállamiság rendszerszintű sérelmekor. De nemcsak az dőlt el, hogy több támogatást kaphatnak a civil szervezetek, hanem az is, hogy azokban az országokban, ahol az európai alapértékek és a demokratikus alapjogok sérülnek, az ezeket az értékeket védelmező szervezetek egyszerűsített eljárásban juthatnak támogatáshoz. A Bizottság ezzel elismeri, hogy a civil szervezeteknek komoly szerepük van a jogállamiság védelmében.
MN: Ez nem beavatkozás az érintett tagállamok belpolitikájába?
JB: A jogállamiságot jellemzően kormányok szokták megsérteni, tehát az érintett civilek valóban inkább szemben állnak a kormányokkal. De a támogatás kritériuma nem az ellenzékiség, hanem az, hogy a szervezetek azokat az értékeket és célokat képviseljék, amelyeket az Európai Unió is magáénak vall. Másfelől ez valamennyire beavatkozás a tagállam belpolitikai életébe, de amikor egy ország az EU tagjává válik, akkor pont arról hoz döntést, hogy a többi országgal közösen old meg egy sor kérdést.
(…)
MN: Hány ellenzéki mandátum megszerzése számítana sikernek a májusi európai parlamenti választásokon?
JB: Ha az ellenzék tartani tudná a jelenlegi 9 mandátumot, azzal elégedett lennék, az elsődleges cél, hogy az EP-választáson az ellenzék ne fusson bele egy megsemmisítő vereségbe. A Fidesz 14 mandátumot szeretne elérni a 21-ből, az a minimum, hogy ezt meg tudjuk akadályozni.
MN: A populizmus megerősödésében és a demokratikus jogállam megrendülésében komoly szerepe van annak, hogy a szabad sajtó számos országban nehéz helyzetbe került. Ennek mennyire vannak tudatában az EU döntéshozói?
JB: Az EU intézményeiben ezt a problémát is csak fokozatosan ismerték fel. (...) A helyzet itt azért nehezebb, mert a média szabályozása alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik. De vannak lehetőségek. Egy korábbi javaslatom alapján az EU pénzügyileg támogatja a tényfeltáró újságírást, és ezt a támogatási programot a friss döntések alapján nemcsak a következő három évben tudjuk folytatni, de a 2020 utáni költségvetésbe is bekerült a független, minőségi sajtó támogatása, bár a részletek még nem véglegesek.
Az egységes piac és a versenyjog területén viszont nagyon erős hatáskörei vannak a Bizottságnak, ezeket pedig a médiapiacon is érvényesíteni kellene. (...) A múlt héten a Klubrádióval és a Mérték Médiaelemzővel közösen egy tiltott állami támogatásról szóló panaszt nyújtottunk be a Bizottságnak.
Felnyomták a pénzünket szivattyúzó fideszes médiagömböcöt az EU-nál
Az EU-nak is elemi érdeke lenne, hogy fellépjen a tiltott magyar állami médiatámogatás ellen, olvasható ki egy új, az Európai Bizottsághoz eljutatott panaszbeadványból. Jávor Benedekék panaszbeadványal fordultak az Európai Bizottsághoz a siralmas magyar médiapiaci helyzet miatt: álláspontjuk szerint a kormány, mint legnagyobb hirdető nemcsak torzítja, hanem egyenesen lerombolja a versenyhezetet a magyar médiában.
Az állami reklámköltések az elmúlt években egyértelműen csak a kormány holdudvarába tartozó médiazombikat finanszírozza, miközben a független sajtótermékek nem jutnak hozzá ezekhez a forrásokhoz. Ez pedig erősen torzítja a médiapiacot. Ha a Bizottság megállapítja, hogy tiltott állami támogatás történt, akkor az érintett médiavállalkozásoknak vissza kell fizetni a szabálytalanul kapott támogatás összegét – ez pedig pillanatok alatt szétrobbantaná az elmúlt években kiépült kormányzati médiamonstrumot.
A teljes interjút a Magyar Narancs e heti számában olvashatja. Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.
Magyar Narancs
A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!
