_focuspoint_1920x655.jpg?key=YTBjOGE0YzJlY2YzMjhjMGY5YzAyYmVmOGIxNzg3ZGI2NzdiYTdhMzM3YTBkN2QzNTM2NjhmNDIyNDhlNzQ2Yw==)
Jávor Benedekék panaszbeadványal fordultak az Európai Bizottsághoz a siralmas magyar médiapiaci helyzet miatt: álláspontjuk szerint a kormány, mint legnagyobb hirdető nemcsak torzítja, hanem egyenesen lerombolja a versenyhezetet a magyar médiában. Ha megállapítja a bizottság a tiltott állami támogatást, az EU visszafizettetheti a kormánnyal a pénzt, de további büntetést is kiszabhat.
A MÚOSZ biztosította a helyszínt a panaszbeadványról szóló minikonferenciához, amely lényegében abból állt, hogy az anyag mögött álló csapat ismertette a maga szerepét a beadványban. A Mérték Médiaelemző Műhelytől Urbán Ágnes egyetemi docens, a beadvány mögé egyetlen médiapiaci szereplőként beleálló Klubrádiótól Stock Richárd vezérigazgató, valamint Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője beszélt az áldatlan magyar médiaállapotokról. A „Magyarországon megszilárdult abnormális médiarendszert“ (Stock), "a törvénytelenül működő kormányközeli médiumok túlsúlyát" (Hargitai) Jávor egy ponton így írta le:
„a rendszer egyetlen célja, hogy az állam emlőjén csüngő zombi médiatermékeket tartsanak életben az adófizetők pénzéből.“
A panaszbeadvány írói szerint az uniónak a versenyjogi szabályozást érvényesítenie kell a tagországok médiapiacán is, ugyanis a sajtó zavartalan működése elengedhetetlen ahhoz, hogy képes legyen ellenőrizni a hatalmat, ami minden demokrácia alapfeltétele.
| ||
A cél az, hogy a magyar médiaviszonyokat és a hirdetési piacokat a bizottság versenyjogi szempontból átvilágítsa, majd kényszerítse ki a magyar kormánytól a piactorzító beavatkozások felfüggesztését.
De mi is ez a piactorzító magatartás?
A magyar állam egymagában 17 százalékot hasít ki a teljes hirdetési piacból, ezzel messze a legnagyobb egyedi szereplő. Annyi pénzt költ el ezen a területen, hogy gyakorlatilag nincs piaci szereplő, amelyik függetleníteni tudná magát tőle.
Az állami pénzek szétosztásának pedig nem a hatékonyság, az olvasottság, az állampolgárok minél szélesebb elérése a célja, hanem a lojális sajtó finanszírozása. Visszatérő példa erre az alacsony példányszámú Magyar Idők — ennek a lapnak a bevételeiben a Mérték számításai szerint az állami hirdetések több mint 80 százalékot tesznek ki, a példányszámok eladásából befolyt bevétel lényegében elenyésző.
| ||
Ráadásul az állami reklámköltés mértéke folyamatosan nő, és egyre jobban koncentrálódik. Konkrét médiamárkák élnek teljes mértékben ebből.
| ||
A beadvány bemutatja a tévés szegmensben egymással valóban éles versenyben lévő TV2 és az RTL Klub helyzetét — ilyen viszonyok között a kormányközeli TV2 bújtatott állami finanszírozása ellentétes az uniós versenyjoggal, állítják a beadvány írói.
A panasz kivizsgálása akár évekig is eltarthat, de Jávor bizakodó: ilyen jellegű panasz még nem járt a bizottságnál, és ha az EU felismeri, hogy az álhírek terjedése, valamint az oknyomozó újságírók elleni merényletek miatt amúgy is viharos európai médiaviszonyok között a magyar, lengyel és bolgár médiapiac szabályozása alapvető uniós érdek, akkor a bizottság ennél hamarabb is lépéseket tehet, még akkor is, ha az uniónak viszonylag szűkek a jogkörei ezen a téren.
Persze nem vad feltételezés az sem, hogy a kormány minden fronton védeni fogja az igazát, és nyilvánvalóan a reklámok szétszórásába bevont médiaügynökségekre fog mutogatni.
Egyébként két éve van bent a bizottságnál egy panasz a magyar közmédia finanszírozásáról: eszerint az elvárások nélkül a közmédiára öntött 80 milliárd forint nem biztosítja a tartalom közszolgálati jellegét. A bizottság azóta is információt gyűjt, Jávorék várják a döntést. Az európai parlamenti képviselő szerint a bizottság talán úgy látja, a fiatal demokráciát küzködnek a közmédia megfelelő működtetésével, és az EU egyelőre kevéssé ismeri fel saját szerepét például abban, hogy ezt a közmédiát egyes kormányok nyíltan propagandaterjesztésre használják.
A tiltott állami támogatásról szóló beadvány a panasz írói szerint megfoghatóbb, ezért gyorsabb eljárásra számítanak, aminek egy esetleges bírósági ügymenet után akár az is lehet a vége, hogy a kormányank évekig kell visszafizetnie azt a pénzt, amit tiltott módon a médiába öntött.
