Jobban védené az újságírókat a cseh, a szlovák és osztrák külügyminiszter

Külpol

Aggasztó, hogy az újságírók azon feladatuk miatt válnak támadások célpontjaivá, amelyet a szabad és tájékozott társadalom építése során teljesítenek.

Az újságírók erőteljesebb és hatékonyabb védelmét követeli a cseh, a szlovák és az osztrák külügyminiszter abban a közös állásfoglalásukban, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra Prágában.

„Az újságírói munka sosem volt egyszerű, de az az irány, amelynek az utóbbi időben vagyunk szemtanúi, nyugtalanító. Az újságírók azon feladatuk miatt válnak támadások célpontjaivá, amelyet a szabad és tájékozott társadalom építése során teljesítenek” – olvasható a Jakub Kulhánek, Ivan Korcok és Alexander Schallenberg által jegyzett állásfoglalásban. A három miniszter szerint a koronavírus-járvány idején az újságírókra kifejtett nyomások tovább fokozódtak, és még az egész világot érintő lezárások sem állították meg a munkájuk közben elhunyt újságírók számának növekedését. A tavalyi évben "nagy nyugtalansággal" figyeltük, hogy a világ több országában jelentős mértékben csökkent a sajtószabadság mértéke.

„Az újságírók elleni támadások és az eseményekről való tájékoztatás nagymértékű korlátozása a politikai repressziók és a hatalom megerősítésének a részévé vált.” 

Rámutatnak: a különféle "médiaátvételek" következtében több országban a független szabad sajtó elveszítette tevékenységi területeit, illetve azok korlátozva lettek. „Vezető politikusok szóbeli támadásai, amelyek olykor a felbujtás határát súrolják, azt a nézetet terjesztik, hogy az újságírók az ellenségeink és az ellenük történő támadások indokoltak”  – írja a három külügyminiszter.

A sajtószabadság napja alkalmával mindhárom miniszter megerősítette „elkötelezettségét az újságírók védelme mellett mindenütt a világon„. Meggyőződésünk: igyekezni kell még inkább megerősíteni az újságírók védelmét, valamint a szabad és független sajtó hozzáférését az információkhoz. Megoldást kell találni az újságírók elleni támadások „megdöbbentő büntetlenségére„, a felelősöket meg kell büntetni. "Országaink készek támogatni a szabad médiát" – szögezte le közös állásfoglalásában a cseh, a szlovák és az osztrák külügyminiszter.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.