Két hónap múlva akár tesztelhetik is a német koronavírus-oltást

  • narancs.hu
  • 2020. április 9.

Külpol

Ha minden jól megy, őszre akár lehet is oltásunk. De sokak szerint ez túlzottan optimista képzelgés.

Júniusban kezdhetik el tesztelni embereken az új tipusú koronavírus ellen Németországban kifejlesztett védőoltást – tudatta az MTI beszámolója szerint az oltáson dolgozó biotechnológiai cég, a CureVac szóvivője. A januárban elkezdett fejlesztés mindenben a tervek szerint halad, így már júniusban, legkésőbb pedig júliusban elkezdhetik a klinikai teszteket a tübingeni egyetemi klinikán. Először nagyjából 100 emberen vizsgálják majd a vakcina hatását.

Ez a szakasz az adatok elemzésével együtt néhány hétig tart. Ha kedvezőek az eredmények, továbbléphetnek a következő fázisba, amelyben több ezer kísérleti alany bevonásával folytatják az oltóanyag tesztjét.

Akár őszre kész is lehetnek

A legjobb esetben már ősszel nagyobb tételben gyárthatják az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltást. De szakértői vélemények alapján ez igen derülátó jóslat. A Robert Koch német országos járványügyi intézet (RKI) szerint inkább 2021 tavaszára várható nagy biztonsággal a világjárvány leállítására alkalmas oltás. Az RKI vezetői rendre hangsúlyozzák, hogy védőoltás és a vírus által okozott betegség (Covid-19) elleni gyógyszer hiányában a járvány csak akkor ér véget, ha az emberek 60-70 százaléka túlesik a fertőzésen.

Ildefonso Hernandez-Aguado, aki a H1N1 influenzajárvány idején a spanyol kormány közegészségügyi hivatalát vezette, így vélekedett egy korábbi interjúban a Narancsnak: „Másfél év a minimum, hiszen teljesen a nulláról kell kezdeni az előállítását. Meg kell tervezni az oltóanyagot, tesztelni kell, végig kell mennünk egy engedélyeztetési folyamaton. Egy ilyen vakcina alkalmazása előtt biztosra kell mennünk, hogy nem okozunk a lehetséges mellékhatások miatt nagyobb kárt, mint amit elhárítani próbálunk. Ráadásul nem lesz egyszerű legyártani sem a többmillió vakcinát. Míg az influenzavírus esetében évek alatt sikerült felépíteni egy nagyobb gyártókapacitást, koronavírus ellen még nem gyártottunk milliószámra vakcinákat.

Nemzetközi összefogás

A német vakcinát gyártó CureVac 2000 óta működik. Egy kutatói munkacsoport alapította a tübingeni egyetemen. Eredeti szakterülete a daganatos betegségek gyógyítása géntechnológiai megoldásokkal. A részvénytársasági formában működő biotechnológiai cég fő tulajdonosa a legnagyobb európai szoftvercég, a német SAP egyik alapítója, Dietmar Hopp.

A vállalat a többi között a német, a kanadai és a japán kormány, és a Bill és Melinda Gates Alapítvány összefogásával a járványok megelőzését szolgáló innovációk támogatására alakított nemzetközi koalíció (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations - CEPI) finanszírozásával vágott bele a fejlesztésbe az év elején.

Trump is lecsapott rá

Igazán híressé azután váltak, hogy Donald Trump amerikai elnök március elején a cég néhány nappal később távozott vezetőjével folytatott megbeszélésén igyekezett kizárólag Amerika számára biztosítani a fejlesztés eredményét.

A CureVac állásfoglalásában leszögezte, hogy az egész világ rendelkezésére bocsátják a vakcinát, ha sikerül kifejleszteni. Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 80 millió euróval (29 milliárd forint) támogatják a fejlesztést.

Évi több száz millió adag

A CureVac a legutóbbi adatai szerint évi több száz millió adag védőoltás gyártására alkalmas kapacitással rendelkezik. A tervek szerint a következő két évben bővítik a kapacitást, így elérik az évi több milliárd darabos nagyságrendet.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.