Két újabb sajtótermék került fel a külföldi ügynökök listájára

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. október 16.

Külpol

Oroszországban.

Oroszországban két további sajtóorgánummal bővült a "külföldi ügynökök" listája, a moszkvai igazságügyi minisztérium pénteken felvette nyilvántartásába a Roszbalt hírportált és a politikai elemzésekre szakosodott Republic portált.

Dmitrij Kolezev, a Republic főszerkesztője Telegram-csatornáján kifogásolta az igazságügyi tárca döntését, mondván, hogy a portál nem kap külföldről finanszírozást. Hangsúlyozta, hogy előfizetőik hozzájárulásaiból tartják fenn tevékenységüket.

Nyikolaj Uljanov, a Roszbalt főszerkesztője pedig bejelentette, hogy fellebbeznek a döntéssel szemben. Szintén tagadta, hogy a hírportálja külföldről kapna pénzt, sőt kiemelte, hogy munkatársai között nincsenek kettős állampolgárok.

Az idegen ügynökök listáján jelenleg mintegy kilencven jogi- és természetes személy szerepel, köztük több tucat újságíró és független sajtóorgánum, mint például a Dozsgy, vagy a Meduza.

A dpa német hírügynökség felidézte, hogy a névsorban eddig még nincs feltüntetve az idei Nobel-békedíjjal kitüntetett Dmitrij Muratov orosz újságíró alapította Novaja Gazeta című független lap. Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten viszont arról beszélt, hogy a rangos kitüntetés nem minősülhet Muratov számára egyfajta pajzsként, amely megvédi jogsértések esetén a bűnügyi eljárásoktól, illetve attól, hogy esetleg felvegyék a külföldi ügynökök listájára.

Az idegen ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközök a vonatkozó szabályozás értelmében kötelesek adatokat szolgáltatni vezetőségük személyi összetételéről és pénzeszközeik elköltéséről, az általuk előállított tartalmakon pedig kötelesek feltüntetni a hivatalos státusbesorolásukat.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.