Kiakadt a francia ellenzék, miután Macron nekiment az oltatlanoknak

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. január 5.

Külpol

A francia elnök "kifejezetten bosszantani" szeretné az oltást megtagadókat. 

Tiltakozást váltott ki szerdán a francia parlamentben Emmanuel Macron államfő interjúja, amelyben azokat bírálta, akik nem vették fel a koronavírus elleni oltást. A képviselők felfüggesztették annak a törvénytervezetnek a vitáját, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakulna át.

"Kifejezetten bosszantani szeretném az oltatlanokat. Folytatjuk is a végsőkig. Ez a stratégia" - jelentette ki a köztársasági elnök a Le Parisien című napilapnak adott interjúban. "Nem zárom őket börtönbe, nem kötelezem őket erővel az oltásra. Tehát meg kell nekik mondani: január 15-től nem mehetnek többet étterembe, nem fognak tudni beülni egy kávéra, nem mehetnek többet színházba, moziba" - tette hozzá.

Egy olvasói megjegyzés kapcsán, amely szerint az intenzív osztályokon ápolt fertőzöttek 85 százaléka még nem kapott oltást, Emmanuel Macron kiemelte, hogy "ez a legjobb érv" a kormány stratégiájára, miután "a demokráciában a hazugság és az ostobaság a legrosszabb ellenfél".

"Majdnem minden ember, több mint 90 százalék kérte az oltást, és csak egy nagyon kicsi kisebbség áll ellen" - hangsúlyozta az elnök. "Hogyan csökkentsük ezt a kisebbséget? Elnézést a kifejezésért, de úgy fogjuk csökkenteni, hogy még jobban bosszantjuk őket. Én nem akarom a franciákat bosszantani. Egész nap az adminisztráció ellen papolok, amikor nem hagyja békén az embereket. De az oltatlanokat kifejezetten bosszantani szeretném" - fogalmazott.

Szavai akkora felháborodást váltottak ki a nemzetgyűlésben, hogy a képviselők szerdára virradó éjjel felfüggesztették a védettségi igazolás módosításáról szóló törvénytervezet vitáját.

Jean-Luc Mélenchon, aki a radikális baloldal jelöltje lesz az áprilisban esedékes elnökválasztáson, "megdöbbenésének" adott hangot.

"Tudja az elnök, hogy mit beszél? A WHO  azt javasolja, hogy inkább győzzük meg az embereket, mintsem korlátozzuk. És ő? Még inkább bosszantani akar. Elképesztő!" - írta a Twitteren az ellenzéki politikus.

Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje szerint "egy elnök nem mondhat ilyet".

"Az, akinek a nemzet egységét kell szavatolnia, továbbra is megoszt és vállalja, hogy az oltatlanokat másodosztályú állampolgárokká kívánja tenni. Emmanuel Macron méltatlan az elnöki tisztségre" - jelentette ki Le Pen.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje a Cnews hírtelevízióban.

"Az elnök azt is mondta, hogy az oltatlanok nem állampolgárok. Nem a köztársasági elnök dolga választani a jó és a rossz franciák között. Olyannak kell elfogadni őket, amilyenek, sértegetés nélkül kell őket vezetni, összefogni" - vélte Pécresse, aki ugyanakkor - ellentétben Le Pennel és Mélenchonnal - támogatja az oltási igazolás bevezetését.

A törvénytervezet vitájának felfüggesztését ellenzéki politikusoknak már keddre virradóra éjjel is sikerült megszavazniuk, miután nem volt elég kormánypárti képviselő a nemzetgyűlésben.

A javaslatot Emmanuel Macron pártján kívül a jobbközép Köztársaságiak és a szocialisták is támogatják, így várhatóan elfogadják majd, de a többszöri felfüggesztés miatt elképzelhető, hogy a tervezett január 15. helyett csak később léphet életbe. A képviselők szerda délután folytatják a vitát.

A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 24 óránál nem régebbi negatív tesztet) jelenleg a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóipari helyiségekben, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben.

Január 15-től - a törvénytervezet értelmében - ezekre a helyekre kizárólag a három oltást kapók léphetnek be szabadon, az egy vagy két oltási adaggal rendelkezőknek negatív tesztet is fel kell majd mutatniuk az oltási igazolásuk mellett, az oltatlanok pedig nem vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.