Kína ellenlépéseket tesz, ha az Egyesült Államok közepes hatótávolságú rakétákat telepít Ázsiában

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 6.

Külpol

Ki Fu Cung, a kínai külügyminisztérium fegyverfelügyeleti osztályának vezetője kedden egy pekingi sajtótájékoztatón jelentette be Kína szándékát.

Arra ugyan nem tért ki, hogy pontosan milyen ellenlépéseket terveznek, de hangsúlyozta: mint ahogyan a múltban sem, Kína a jövőben sem fog részt venni nukleáris fegyverkezési versenyben.

A nyilatkozat előzménye, hogy Mark Esper új amerikai védelmi miniszter a hét végi ausztráliai látogatásán azt mondta, az Egyesült Államok hónapokon belül szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú rakétákat szeretne telepíteni az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.

Fu óvatosságra intette a térség többi országát is, amelyek közül Dél-Koreát, Ausztráliát és Japánt emelte ki, és azt tanácsolta, ne engedjék az amerikai rakéták telepítését saját területükön, mert ez nem szolgálná nemzetbiztonsági érdekeiket. Az amerikai bejelentés után Ausztrália és Dél-Korea is kijelentette, hogy nem járul hozzá a rakéták telepítéséhez.

A kínai tisztviselő különösen aggályosnak tartotta az amerikai fél tervét.

Kína a múlt héten helytelenítette, hogy az Egyesült Államok kilépett az Oroszországgal a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolására megkötött szerződésből (INF). Fu szerint a lépés negatív hatást gyakorol a világ stratégiai stabilitására, valamint Európa és az ázsiai és csendes-óceáni térség biztonságára.

false

 

Fotó: MTI

Washington indoklását, miszerint azért lépett ki a szerződésből, mert Oroszország azt megsértette, Fu ürügynek nevezte: ha valóban úgy gondolták, hogy Oroszország "csal", akkor tárgyalniuk kellett volna Moszkvával az egyezmény felrúgása helyett.

A tisztviselő emellett megerősítette Peking állásfoglalását arról, hogy Kína nem kíván tárgyalásokba kezdeni az Egyesült Államokkal és Oroszországgal az atomfegyverek korlátozásáról, mivel nagyságrendileg szerényebb nukleáris fegyverarzenállal rendelkezik náluk. Az Amerikai Tudósok Szövetsége a távol-keleti ország nukleáris robbanófejeinek számát mintegy 290-re becsüli szemben Oroszország 1600, valamint az Egyesült Államok 1750 nukleáris robbanófejével.

A tisztviselő arra is rámutatott: Washington érvelése, miszerint Kína fenyegetést jelent számára, mivel a kínai hadsereg rakétáinak csaknem 80 százaléka közepes hatótávolságú, nem állja meg a helyét, hiszen ezek a rakéták nem érnék el az amerikai kontinenst.

Donald Trump amerikai elnök múlt pénteken azt mondta: ha lesz új fegyverzetkorlátozási egyezmény az INF helyett, akkor annak Kínára is kell vonatkoznia. Hozzátette: erről már egyeztetett Oroszország és Kína vezetőivel, akiket elmondása szerint "ez nagyon is izgalomba hozott".

Mark Esper amerikai védelmi miniszter

Mark Esper amerikai védelmi miniszter

Fotó: MTI

Fu Cung erre kedden úgy reagált: nem kívánja meghazudtolni az amerikai elnököt, de Kínát nem érdekli egy ilyen egyezmény, és Peking álláspontja szerint nincs is abban a helyzetben, hogy részt vegyen egy háromoldalú tárgyalásban a nukleáris fegyverek korlátozásáról.

Hozzátette: Peking mindemellett továbbra is elkötelezett az atomfegyverek felszámolását célzó többoldalú erőfeszítések, például az ENSZ átfogó atomcsendszerződése (CTBT) mellett. Ezt a szerződést mindazonáltal Kína eddig még nem írta alá.

Dél-Koreába két éve telepítették a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszert, amely nagy magasságban, a repülési végfázisban képes megsemmisíteni rövid, közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat. A lépést Washingtonban és Szöulban azzal indokolták, hogy el akarják hárítani az észak-koreai rakéták jelentette veszélyt.

A rakétatelepítés Kína és Oroszország határozott tiltakozását váltotta ki, és Peking gazdasági korlátozásokat vezetett be Szöullal szemben ellenlépésként.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.