Kulturális hírek

  • 2004. május 27.

Külpol

CANNES Az amerikaiak fegyvermániáját boncolgató, 21,5 millió dolláros bevételével az eddigi legsikeresebb észak-amerikai dokumentumfilmnek számító Kóla, puska, sült krumpli Oscar-díja után újabb nagy elismerést aratott Michael Moore: a Bush-kormány terrorizmusellenes és iraki politikájával foglalkozó Fahrenheit 9/11 nyerte az 57. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fõdíját, az Arany Pálmát.
A Fehér Ház kommunikációs igazgatója szerint a kommentárra sem méltóan hamis képet festõ alkotás az elsõ dokumentumfilm, amely Cannes-ban Arany Pálmát kapott - a zsûrit vezetõ Quentin Tarantino szerint döntésüket nem politikai alapon hozták. Habár még nincs otthoni forgalmazója, a rendezõ a film amerikai bemutatásától azt reméli, hozzájárulhat Bush novemberi választási vereségéhez.

A legjobb rendezõ díját a francia Tony Gatlif nyerte: Exils címû filmje két Franciaországban élõ másodgenerációs algériai lány Algériába - s egyúttal a félig roma származású rendezõ szülõhelyére - történõ visszatérésérõl szól. Franciák, a Comme une image szerzõi, Agnes Jaoui és Jean-Pierre Bacri kapták a legjobb forgatókönyv díját is. A legjobb alakítás díjait Maggie Cheung (Olivier Assayas: Clean) és Yuuya Yagira (Hirokazu Kore-eda: Nobody Knows), a zsûri nagydíját Park Chan-Wook érdemelte ki az Old Boyért, a zsûri "sima" díjait pedig Apichatpong Weerasethakul a Tropical Malady rendezéséért és Irma P. Hall, a Coen fivérek The Ladykillers címû filmjében nyújtott alakításáért. A legjobb elsõfilm Arany Kamera-díját az Or rendezéséért az izraeli Keren Yedayának ítélték - versenyben volt érte Antal Nimród is, ám a Kontrollnak "csak" a francia ifjúsági és sportminisztérium által felajánlott ifjúsági díj jutott. A legjobb rövidfilm Arany Pálmáját a román Catalin Mitulescu (Trafic), a zsûri díját a belga Jonas Geirnaert (Flatlife) nyerte.

SOTHEBY'S: ISMÉT MAGYAR FESTMÉNYEK Múlt héten Bécsben, e héten Münchenben és Hamburgban rendeztek rövid bemutatót azon festmények némelyikébõl, amelyeket június 15-én árvereznek el a Sotheby's londoni aukcióstermében. A 19-20. századi európai festmények árverésén külön blokkot képeznek a német, osztrák, magyar, cseh, szlovák és lengyel, valamint az orientalista és a skandináv mûvek. A 282 tétel közül egy Jean-Léon Gerome-kép árát becsülik a legtöbbre (900 ezer-1,2 millió fontra), a hetedik legmagasabbra becsült ár pedig Munkácsy Mihály Franciaországban festett tájképéé: 120-180 ezer font. Munkácsy után a magyarok közül Benczúr Gyula (60-80 ezer), Vaszary János (40-60 ezer) és Berény Róbert (30-50 ezer) egy-egy mûve következik. Rajtuk kívül, többek között Aba-Novák, Iványi-Grünwald, Szõnyi, Perlrott, Frank Frigyes, Orbán Dezsõ, Patkó Károly és Kádár Béla is szerepel a kínálatban, némelyikük több alkotással is. A világ egyik legnagyobb aukciósháza a hasonló, 2002-es és 2003-as árverések sikerének folytatását reméli a mostanitól (lásd: Magyar Narancs, 2003. május 29. és június 12.), feltételezve, hogy a keleti s így a magyar mûvészek iránti keresletet a térség országainak uniós csatlakozása is erõsíti.

SONTAG AZ IRAKI FOT"KR"L Az 1880-1930 közötti idõszak lincseléseinek elkövetõit és áldozataikat ábrázoló fényképekhez hasonlította az amerikai börtönõrök iraki kegyetlenkedéseit megörökítõ felvételeket a Guardian által közölt hosszú írásában Susan Sontag. A hasonlóság abban áll, hogy a résztvevõk mindkét esetben tökéletesen feljogosítva érzik magukat arra, amit tettek. A különbséget a fényképek felhasználásában látja az amerikai esszéista: a mai, digitális fotók nem egy szûk közösség emlékalbumába kerülnek, hanem friss élménybeszámolóként pillanatok alatt körbeutazzák a földet. Sontag szerint az emberkínzások egyik célja is az, hogy le is fotózzák azokat - ha nem így tennének, még hiányérzetük támadna. Azt pedig, hogy az erõszak, a kegyetlenkedés tulajdonképp szórakozás, jó móka, egyre inkább jellemzõnek véli az amerikai társadalomra: "E fényképek legalább annyira felfedik a szégyentelenség kultúráját, mint azt, hogy mennyire uralkodóvá vált a nem mentegetõzõ brutalitás csodálata."n GOETHE INTÉZET ÉSZAK-KOREÁBAN Többévi tárgyalássorozat eredményeképpen a nyugati kulturális intézetek közül elsõként a Goethe Institut nyithat helyiséget a Korai Népi Demokratikus Köztársaság fõvárosában, Phenjanban. A június 3-án nyíló, 1600 négyzetméteres olvasóterem 8000 könyvvel, újsággal és CD-vel várja az érdeklõdõket. A megállapodás értelmében a koreaiak semmilyen feltételhez nem köthetik a város központjában lévõ intézmény látogatását, ahol természetesen cenzúrázatlan német olvasnivaló található majd.

MORZE

HARRY POTTER 3 New Yorkban tartották a sorozat harmadik filmjének premierjét: a mexikói Alfonso Cuarón által rendezett, 136 perces Harry Potter és az azkabani fogoly bemutatóján megjelent a három gyerekfõszereplõ, Daniel Radcliffe (Harry), Emma Watson (Hermione) és Rupert Grint (Ron), valamint Robbie Coltrane (Hagrid) és Alan Rickman (Piton).

DÍJ Politikai elemzõ és médiakritikusi életmûve elismeréseként Noam Chomskynak ítélték az idei Carl-von-Ossietzky-díjat: a 75 éves amerikai filozófus és nyelvész a németországi Oldenburgban vette át a tízezer euróval dotált díjat.

GYÁSZ 39 éves korában elhunyt Brenda Fassie: a dél-afrikai énekesnõ vesztét kokaintúladagolás okozta, a halál beállta elõtt egy hétig kómában feküdt. A gyászünnepségen Thabo Mbeki, az ország elnöke méltatta a népszerû énekesnõ családját, amiért nyilvánosságra hozták a halál okát, mondván, fontos, hogy a fiatalok megtudják az igazságot példaképeikrõl.

A tELL VILMOS 200 ÉVES 1804 márciusában adták elõ elsõ ízben, Weimarban Friedrich Schiller Wilhelm Tell címû drámáját. Németországban és Svájcban számos kulturális esemény kapcsolódik a 200. évfordulóhoz. Schwyz kantonban június 19-én jubileumi kiállítás nyílik Tell, bitte melden! címmel, július 23. és augusztus 29. között a weimari Deutsches Nationaltheater szabadtéri elõadás-sorozaton játssza Schiller mûvét, amely augusztus 14. és október 16. között új rendezésben látható majd az altdorfi Tellspielhaus színpadán is. Schiller mûvének kultúrtörténetét Tells Theater címû, most megjelent kötetében Barbara Piatti dolgozta fel.

TABORI 90 ÉVES A bécsi Die Presse Der heilige Theatermann (A szent színházi ember), a Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig Man muss so alt werden, bis man jung ist (Addig legyen öreg az ember, amíg fiatal) címû írásában köszöntötte 90. születésnapja alkalmából Georg Taborit. A Budapesten született s a nácik elõl 1936-ban Londonba menekült író, rendezõ, színész különleges helyet foglal el a német és osztrák színházi életében: 1968-ban tért vissza Németországba, ahol Auschwitz-darabja (Die Kannibalen) indította el feltûnést keltõ produkcióinak sorát (Mein Kampf; Goldberg Variationen; Requiem für einen Spion; Ballade vom Wiener Schnitzel stb.).

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.