MaNcs, XVI. évf. 22. szám (2004-05-27)
Bizonyára mindenki látott már kisgyereket, ahogy toporzékolva próbálja rávenni szüleit: vegyenek neki valamit, mondjuk vattacukrot. Az ilyen gyerekek meglehetősen érzéketlenek szüleik érveire, netán anyagi lehetőségeire. Egy fejlett társadalomban viszont éppenséggel el lehetne várni, hogy a szereplők, érdekcsoportok tudatában legyenek: érdekeik nem egyenlőek a közjóval, és gátlástalan érvényesítésük többnyire mások érdekeit sérti.
1980-ban, amikor Bonzo meghalt, az ország legjobb dobosa egyet még párbajozott Balogh "Szivacs" Jenõvel az Ifiparkban. Utána csúzlival kilõtte az ORI-székház egyik ablakát, átment a Muskátliba, kért két konyakot, és megcsókolta Beamter Bubi kezét. Végül egy intézetis csajjal, két üveg cseresznyével és a Zep-kettõvel felszerelkezve kivitette magát taxival a Hazai Fésûsfonóba, és bezárkózott az ifjúsági klubba, ahol a banda próbált.
A modernizáció alapvetõ érdeke Magyarországnak. A modernizáció letéteményese Magyarországon: az establishment. Az az eredetileg jórészt népi, részlegesen kispolgári származású gazdasági, politikai és szellemi elit, amely az elmúlt fél évszázadban az egykori, nagyrészt nemesi, részben nagypolgári elit helyére lépett. A rendszerváltás elõkészítése és kibontakozó folyamata során ez az elit két táborra szakadt ugyan - nagyobbik része a reformszocialista, kisebbik része a liberális vonulathoz csatlakozott -, de mindkét csoport alapvetõ célkitûzése az ország európai szintû modernizációja volt és maradt. Mi lehet az oka, hogy ez az alapjában véve európai színvonalú és kultúrájú elit oly nehezen és oly kevés sikerrel tud csak küzdeni a provinciális és primitív desperádó-csapattal szemben? Nos, az establishmentet ebben a küzdelemben számos magával hurcolt kolonc akadályozza. Vegyük számba a legfõbbeket.
Az államháztartás hiányára hivatkozó kormányzati megszorító intézkedések során a magyar egészségügytől is jelentős forrásokat vontak el. Igaz, Kökény Mihály egészségügyi miniszter kijelentette: a tárca képes kigazdálkodni a veszteséget.
Irodalomtörténész. Szakterülete a régi magyar irodalom, a verstan, valamint a francia trubadúrköltészet. Perfekt provanszál. A Miskolci Egyetem oktatója. Most kilép a fényre.
Ahhoz, hogy az iraki magyar kontingenst a kormány a mandátum lejárta, vagyis év vége elõtt hazarendelje, kétharmados parlamenti többségre lenne szükség. Egy ilyen döntés esélye egyelõre - a fogolykínzási botrány ellenére - elenyészõ: és nemcsak azért, mert a kormánytöbbség kitart az iraki szerepvállalás mellett, hanem azért is, mert az MSZP és a Fidesz álláspontja közötti különbség árnyalatnyi. Ez nem okvetlenül rossz hír.
Anthony Hopkins sokakban mély nyomot hagyott. A kényszergyógykezelést tematizáló hollywoodi opus elsõsorban a bravúros és látványos technikai megoldások felõl mutatta be a kórházat, nem feledve a nézõ pszichés nyomasztását sem. A magyar kényszergyógykezeltek kórháza azonban az ember szociális érzékenységét teszi próbára.
Ki hitte volna néhány évvel ezelõtt, hogy Magyarország uniós csatlakozásának évében magyarországi és romániai magyar politikusok buzdítanak magyarokat magyarok elleni harcra Románia "legmagyarabb" városában? Márpedig ez történt az elmúlt hét végén Székelyudvarhelyen, ahol Orbán Viktor vezényletével a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hatalmának megnyirbálásáért, a város jelenlegi - politikai irányultságát tekintve echte polgári - polgármestere mandátumának meghosszabbításáért kampányoltak.
Másodfokú jogerõs ítéletében 6,4 millió forint és annak kamatai visszafizetésére, valamint szolgálati autójának visszaadására kötelezte a Munkaügyi Bíróság Berkecz Máriát, a Millenáris Kht. volt ügyvezetõ igazgatóját. A Millenáris körül az Orbán-kormány idején, illetve a kormányváltás után kirobbant sok-sok botrány közül ennek az egynek lett következménye. A Narancs kísérletet tesz összefüggéseiben bemutatni az elmúlt három év eseményeit.
CANNES Az amerikaiak fegyvermániáját boncolgató, 21,5 millió dolláros bevételével az eddigi legsikeresebb észak-amerikai dokumentumfilmnek számító Kóla, puska, sült krumpli Oscar-díja után újabb nagy elismerést aratott Michael Moore: a Bush-kormány terrorizmusellenes és iraki politikájával foglalkozó Fahrenheit 9/11 nyerte az 57. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fõdíját, az Arany Pálmát.
Fúziós reaktor Az EU reményei szerint Franciaországban épülhet meg az ITER, a világ legnagyobb kísérleti fúziós erõmûve, amely a Nemzetközi Ûrállomás után a legnagyobb nemzetközi kutatási-fejlesztési összefogás - adta hírül az Index. Az ITER lesz az elsõ olyan fúziós reaktor, mely képes annyi energiát termelni, mint a hagyományos erõmûvek.
Jókai Mór halálának 100. évfordulója alkalmából beszélgettünk egyik legkiválóbb ismerõjével és rajongójával az író életmûvérõl.
Kosáry Domokos tanár úrnak teljesen igaza volt. Azt mondta BraudelrõlÉ Na, nem, mindehhez ma már kell némi magyarázat és bevezetõ.
A keserves lelkiismeret-teremtés, az illegális érzések, az önbüntetõ szembesülések és megnyerhetetlen reményfutamok könyve. Egy halott beszélõ helyzetben. Egy élõ, aki csak a nap huszonötödik órájában tud nevetni. A némaság paralízise, a némaságé, amely ordításnak hallatszik. A makacs gátlások könyve, a mozsár legmélyebb hangja, egy szudétamagyar vagy egy harmadik nemû halandó, azaz egy kirekesztett lény vallomása (ez az alig-beszéd, ez a szenvedélyes értelemtagadás, úgy tûnik, párbeszéd a távollévõkkel, akik egykor éltek).
A British Council támogatásával Összetartó sorok (Converging lines) címmel rendezett brit-magyar költészeti fesztivál díszvendége jelen volt V című művének premierjén a Trafóban. A költeményt Ferencz Győző nagyszerű fordításában hallhattuk. Az előadást Jordán Tamás főszereplésével Magács László rendezte.
Régi közhely: a magyar eszme- és politikatörténet egyik legvitatottabb alakja szegény Jászi Oszkár. A sajátos, máig virulens magyar nemz.-konz.-rad.-sat. ideológia képviselõi szerint Jászi a született ördög, aki elméleti munkásságával elõkészítette, majd a forradalmak alatt gyakorlati politikusként betetõzte a történelmi Magyarország szétverésének áldozatos munkáját. A kommunisták (sõt, némely szocdemek) számára Jászi nettó ellenforradalmár, a liberális utódok számára pedig túl erõsek szocialista vonzalmai. Arról nem is szólva, hogy a jobboldali nacionalista legendárium szerint õ volt az eredetileg - származásához és társadalmi státusához illõen - tisztes paraszt- és zsidógyûlölõként induló gr. Károlyi Mihály megrontója - a démon, aki õt mintegy dróton rángatta.
Az utóbbi években két rendkívüli könyvet olvastam, mindkettő angolul íródott, mindkettő a szerző első magyar nyelvű kötete. Az egyik, Margaret Atwood A vak bérgyilkos című regénye a Jelenkornál jelent meg tavaly, és sajnos semmiféle visszhangot nem keltett. A most negyvenéves, Oxfordban tanult és jelenleg ott is élő Mark Haddon regénye (Sóvágó Katalin nagyszerű fordításában), remélem, jobban jár. Eddig 24 országban adták ki, elnyerte az év gyerekkönyve díjat Angliában. A roppant siker mindig egy kicsit gyanús, de ezúttal aligha tévedett a közönség és a szakma, Haddon regénye feltehetően remekmű, mély, szomorú, ötletes, szellemes, szívszorító.
Bukowski (1920-1994) Magyarországon, hát az nem egy sikersztori. 1974-ben a Nagyvilág lehozta egy szolidabb novelláját (Mit gondol, érdemes az embernek írásra adni a fejét?, fordította Rákosy Gergely), az mondjuk éppen idejében volt, de aztán semmi hír. Húsz év kellett, hogy a halála évében kijöjjön az Egy vén kujon jegyzetei (Ferenczy Könyvkiadó, fordította Balázs Attila), visszhang persze nuku. Úgyhogy maradtak a filmek, a tékában a Barfly (rendezte Barbet Schröder), a tévében meg a Tales of Ordinary Madness (rendezte Marco Ferreri). Láttam egy holland feldolgozást is, de annak nem emlékszem a rendezõjére, abból a sztoriból készült, amiben két csávó lop magának egy halott csajt, és azzal kamatyol. Tessék, most itt van: A venice-i tüzes sellõ.
Éppenséggel arról is elbeszélgethetnénk, hogy az 1994-es brit kultuszfilm, a Sekély sírhant társulata - Andrew Macdonald producer, John Hodge író, Dany Boyle rendezõ és Ewan McGregor színész - mit bírt hozzátenni a hírhedt Hibernian-szurkoló, Irvine Welsh sokat vitatott regényéhez. Ám ahogy az már pár esetben elõfordult, a mozi - Trainspotting (1996) - volt meg elõbb nekünk, így McGregor - azóta a legdrágább filmsebészek keze által obivanosított - feje és futása olyan adottság, amitõl a büdös életben nem leszünk hajlandók (vagy képesek) elvonatkoztatni. Az adott esetben végzetes is lenne: hisz ha másra nem (dehogynem) is, de várakozásainkra feltétlenül jó hatással van Dany Boyle filmjének emléke - vagy sokkal inkább legendája, végtére a Pornó a Trainspotting folytatása. Ismerek olyanokat, akik már a piacra dobás napján, nyitáskor ott voltak a videokölcsönzõben, amikor az n+1. Dallas-utánlövés (moziváltozat) megjelent. A folytatások úgyszólván alkatilag söpörnek le bizonyos esztétikai kérdéseket, hisz ki érzi magát jól attól, ha a régi barátokkal való találkozást kekeckedéssel ünnepli - ugyanakkor az piszkosul nem jelent semmit, ha azt mondjuk, hogy ez van olyan jó, mint az volt. Van, na és?
Egy átlagos magyar rím két szótagra terjed. Vegyük olybá, hogy a két magánhangzó a rím két szeme. Egészséges szempár néz ránk, ha ezek megegyeznek. Az arc, amelybõl ránk néznek, persze különbözõ. Lehet pufók, lehet beesett, aszerint, milyen mássalhangzók közül néznek. Ha ezek is azonosak, akkor a rím tiszta. Ha csak hasonlók, akkor asszonánc. Kegyed nem tudja, mi az asszonánc? Eriggyen, és olvassa el Arany alapvetését: Valami az asszonáncról. Nekünk most nem ez a dolgunk, hanem a kancsalság. Ha csak kicsit különbözik a két magánhangzó, mondjuk, az egyik a, a másik o, akkor az a rím még alig kancsal, a tekintet inkább csak hamiskás. De ha az egyik mély, a másik magas hangrendû, az már, vélhetnénk, igazi kancsal rím. Zafir-zefir, fél hat-félhet (mindkettõ Kosztolányitól).
Az amerikai stílusú médiapoli-tizálás hazai térnyerésének egyik mellékterméke a kommunikációs szakember, pontosabban: a politikai kommunikációról magyarázó, médiában mutatkozó közszereplõ. Lehet inkognitóban lévõ pártkatona vagy a "média" nevezetû gumicsontban témára lelõ középkategóriás bölcsész, a lényeg, hogy percenként többször is használja a "kommunikációs defenzívába kényszerült" és a "neki sikerült tematizálnia a közbeszédet" fordulatokat. Még egy segítség az azonosításhoz: az ilyen elemzõk a közvélemény-kutatási eredmények hibahatáron belüli ingadozásában is a pártok társadalmi támogatottságának apró átrendezõdését látják, ezzel bizonyítva, hogy gõzük sincs a kommunikáció- és társadalomkutatás módszertanának alapjairól. Pedig a kommunikációelmélet ma már egy többé-kevésbé önállónak tekinthetõ szaktudomány, bõ fél évszázados múlttal, saját kánonnal, zsargonnal és axiómákkal. A terület magyar nyelven hozzáférhetõ, egyébként több mint gyér szakirodalma a közelmúltban egy fontos klasszikussal gyarapodott, Denis McQuail A tömegkommunikáció elmélete címû, több mint két évtizede íródott, de máig érvényes és jól használható alapmûvével.
Sietni kell, hiszen az Ernst Múzeumban már csak a hét végéig látható a műveiből rendezett "életmű-kiállítás". Aki lemarad, keresse a könyvesboltokban, vagy várjon a nyárra, június elején az Eckerman kávézóban színházi képei lesznek láthatók.
A hét végén a Millenárison megrendezett 2. Vagabond - Magyar Kalandsport és Természetfilm Fesztivál a hazai extrémsportolók, világjáró dokumentum- és természetfilmesek munkáit mutatta be. Molnár Attila Dávid két díjat is elhozott. Expedíciós film kategóriában A Monarchia hajóroncsai című háromrészes dokumentumfilmje nyert, az Elveszett doboz című nyolcperces munkája pedig a fesztivál fődíjasa lett. A roncsokról kérdeztük.
A tápláléklánc kényes dolog, kockázatos macerálni: a szúnyogot nyilván kevesen siratnák, de a rovarirtóknak, gondolom, hiányozna. Így van ez a moziban is. A filmes alapmûfajokról nyilvánvalóan nem lehet leszokni, nincs is annál szebb dolog, mint cyberhíreket közölni kõtáblán: villanypásztor szabta zsebkendõnyi területen cselezgetni. Olyan szép, hogy nem is szokott sikerülni. Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a mozitörténet legnagyobb bukásaként számon tartott darab ugyancsak western (a helyenként figyelemre méltó Michael Cimino pazarló munkája, a Mennyország kapuja), meg azt, hogy Kevin Costner már egy ideje olyan szimbolikus kudarcfigura, akibe minden arra járónak illik belerúgni, hát az elõjelek inkább baljóslatúnak mondhatók. Oly halmozott hendikeppel indul e lovas, ami már eleve szimpatikussá teszi: oh, az esélytelenek nyugalma a legragadósabb, hiszen attól még nem kell szeretni, mert csomószor fúródott arccal a betonba, de a köpködõk kórusa, néhány minõsített esetet leszámítva, sohase vonzó társaság. Nos, nem történt semmi: fanyalogni éppenséggel van miért, de az egészségre nem ártalmas a dolgozat.
Tolvaly Ernő az elmúlt évek-ben - akárcsak tíz-tizenöt évvel idősebb pályatársai közül jó néhányan, mint Keserű Ilona, Bak Imre vagy Hencze Tamás - kitartó önreflexióval a szintézis esélyeit vizsgálja. Úgy tetszik, friss munkái sem tesznek mást, mint hogy teret adnak a különböző periódusokban megtalált elemek, motívumok, vizuális gondolatok "sorsának" folyamatos, egymásba kötődő átírásához.
Háy János csupa "istendrámát" ír, eddig hármat. Azt mondja, a királydrámák mintájára találta ki a szót, de amazokban van király, emezekben nincs isten. Vagy hát nem igazán.
Vitathatatlanul napjaink egyik popzenei gigasztárja. De vajon egy profi producerek által megalkotott, elsõsorban küllemével hódító ikonnal állunk szemben, aki egyébként zenei analfabéta, vagy ellenkezõleg, a mûfaj karizmatikus õstehetségével? Erre keressük a választ, figyelembe véve a díva vasárnapi fellépésének tanulságait is.
Megismerhető-e egy ország zenéje - vagy jellemző stílusirányzata - egy lemezválogatás alapján? Természetesen igen. Természetesen nem. Kábé annyira, amennyire a tenger íze átjön egy útikönyvből.
színház Hanoch Levin Nõtlenek és hajadonok címû darabja afféle fogyasztási színmû; a fõleg Amerikában képzõdõ "kilós regények" kedvenc témáját zenésíti meg. Szinglik és az õ partnerkeresõ ringlispíljük: ma itt, holnap ott, ugye.
A tavalyi év során a magyar sajtóban föl-föltűntek a női körülmetélés témáját feszegető cikkek, bár az nem derült ki, mi váltotta ki hirtelen a téma iránti érdeklődést. A szörnyűségek mozlimellenes ecsetelésén túl más kontextus nem jelent meg a több évezredes hagyomány aktualitásával kapcsolatban.
Vagy 300 archív műszaki eszközt és 12 modellt mutatott be a Műegyetem K épületének aulájában berendezett kiállítás. Mindez csepp a tengerben, apró ízelítő a két évszázados múlttal büszkélkedő Országos Műszaki Múzeum tizenötezer darabos gyűjteményéből.
